hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Iskolareform fegyverrel
Oktatáspolitika a katolikus restauráció szolgálatában

2010. 10. 01.
340 éve, 1670-71 fordulóján kezdett kibontakozni a magyarországi ellenreformáció új, a korábbinál átfogóbb és erőszakosabb hulláma. A néhány év múlva a hitvalló prédikátorok gályarabságához vezető katolikus fordulatot azonban már évtizedekkel megelőzte az oktatási intézményekért folyó küzdelem.

A korabeli kultúrharc célpontjai a protestáns kollégiumok és főiskolák voltak. A reformáció Európa-szerte óriási csapást mért a katolikus egyházra. A hitújítók világosan és egyértelműen feltárták az emberek előtt, hogy a katolicizmus alapvető tanításai mélységesen szemben állnak a keresztény hit zsinórmértékéül szolgáló Szentírással. Hirdették, hogy a katolikus egyház lényegénél fogva alkalmatlan arra, hogy az embereket Istennel való élő kapcsolatra vezesse. A reformátorok nagy erejű igehirdetései nyomán hatalmas tömegek csatlakoztak a hitújítás mozgalmához. Ugyanakkor az erkölcsi, pénzügyi és politikai visszaélések sokasága miatt hitelét vesztett katolikus egyház tanításai iránt látványosan csökkent az érdeklődés.

Mindez gyökeresen átalakította az addigi oktatási rendszert is. A reformáció koráig, a 16. század elejéig a katolikus egyház monopolizálta az oktatás egészét. Ő tartotta kezében az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák összességét. A hitújítás kibontakozásával azonban ez a kizárólagosság visszavonhatatlanul megszűnt.

Hasonló folyamatok zajlottak le a korabeli Magyarországon is. Az 1500-as évek végére a lakosság elsöprő többsége a reformáció oldalára állt. A buzgó katolikus Telegdi Miklós, az esztergomi egyházmegye kormányzója olyan lesújtónak találta a helyzetet, hogy már 1582-ben azt írta a pápának: „a katolikus hitnek még a neve sem fog fennmaradni" Magyarországon. Egy 1606-ból származó, Rómába küldött püspöki jelentés szerint „alig van egy-két egyházmegye, ahol a katolikus vallású lakosság számottevő töredékét (!) alkotja a népességnek". Pázmány Péter esztergomi érsek a magyar püspöki kar nevében 1622-ben azt írta a pápának, hogy a királyi Magyarországon „a nép alig egytized része katolikus, a többiek lutheránusok és kálvinisták". Azaz legfeljebb 8-9 százalékra tehető a katolicizmus országos aránya, és 90 százalékot meghaladó a protestánsok létszáma.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!