„A múlt - az egy másik ország" - írja a szerző, aki a világháborút, a nagy forradalmat, az ifjúkorát megnyomó két diktatúrát, majd a mindezt követő itthon és több nyugati országban megélt évtizedeit szépen hatalmas körképbe rendezte. Mintha egy huszadik századi Feszty-körképbe csöppennénk, ahol ismert emberek keverednek elfeledett alakokkal, ezer apró kis részlet kulisszái között. A feledés enciklopédiája, majd a fél év múlva megjelent Az emlékezés enciklopédiája sztorizik és elmélkedik, pletykálkodik és moralizál - mégpedig egyszerre és egy időben. A „szőnyeg alá söpört események" rendre keverednek „halványuló arcokkal", nagy helytállások és kisszerű árulások sorjáznak egymás mellett, szigorúan nem betűrendben. Mégis lexikonféleségről beszélhetünk, mert egy-egy szócikkéhez (például Az ostobák szocializmusa, Síron túli kézfogások, Költők és jampecek, Péppé vert történelem stb.) dőltbetűs alcímeket alkot, abban neveket, fogalmakat sorol. Egyfajta tartalomjegyzék ez, egyben meghökkentő szócikkreklám, hisz a fogalmak-nevek közt (például Szélkakasok, Szépasszonyok, Kivégzések) sokszor az átlagember nemigen tud összefüggésről.
Nevek és viták
Épp erre jó viszont a személyes történelem. Módszere szerint vesz az író egy alakot a régmúltból, kiindul ennek apropóján, majd a szöveg hamar szövevényes bokrot, ágas-bogas indázatokat növel: jönnek és áradnak az elbeszélés újabb szálai, a felbukkanó ismerősök, hirtelen idekívánkozik egy adoma, valami legenda - végül beköszön a szövegbe a cseppet ironikus összegzés vagy éppenséggel a dráma. Történik mindez jól követhető, olvasmányos keretben, bárhol elkezdhetően és akárhol folytathatóan, hiszen nemcsak személyes memoárt tartunk a kezünkben, hanem „enciklopédiát". Stílusa olvasmányos, ám nem felületes; oly szövegművesé, akinek írásmódja évtizedek alatt csiszolódott, s aki az olvasó kényelmére is ügyel. A nagy gyűjtemény fő forrásai: a személyesen megélt múlt, az ősök és régi rokonok életei, valamint a felkutatott „elfelejtettek", s hozzájuk a már ismert alakokról begyűjtött, új vonásokkal tarkított egymásba kapcsolódó történetek.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2010. 09. 24. (XIV/38)
