John Ashcroft (szemben) Larry Kinggel beszélget a CNN adásában. Személyes példa Fotó: Reuters
Az új igazságügy-miniszter három legfőbb célja a fegyverrel elkövetett bűncselekmények büntetésének megszigorítása, a kábítószer-ellenes harc megújítása és a faji megkülönböztetés elleni fellépés. Ashcroft részben Clinton exelnököt hibáztatja azért, hogy a kilencvenes években nőtt a marihuána fogyasztása az Egyesült Államokban. Érvelésében a főügyész arra emlékeztetett, hogy Clinton 1992-es kampánya során bevallotta: egyszer ő is szívott füvet, de nem tüdőzte le, amit utólag úgy kommentált, hogy most már megtenné.
Ashcroft kiemelte Clinton felelősségét a negatív példaadásban: "Nagyon fontos, hogy olyan elnökünk legyen, aki erőteljesen fellép a drogok használata ellen, ahelyett, hogy kacsint egyet, és bizonyos értelemben rábólint a dologra, azt mondván, hogy nem tettem meg, de bárcsak megtettem volna" – jelentette ki, egyúttal arra is utalva, hogy Bush elnökkel együtt a gyerekek drogellenes nevelésére kívánnak koncentrálni.
A népszerű talk-show egyik központi témája természetesen az igazságügy-miniszter személyes hite volt, amely kinevezése körül is heves vitákat váltott ki. Larry King egyenesen rákérdezett, vajon mit tenne Ashcroft, ha új hivatalában morális konfliktusba kerülne. Ashcroft rámutatott, hogy hite szerint a világi hatóságok is Isten akaratából vannak, és mint ilyeneknek, minden állampolgár kötelessége a nekik való engedelmesség. Emellett a végrehajtó hatalomban mindenki kerülhet olyan helyzetbe – hitétől függetlenül –, amikor olyan törvényeket kell érvényesítenie, amelyekkel nem ért egyet. A miniszter kifejtette, hogy a törvények 99 százalékával egyébként is egyetért, és tulajdonképpen azokat a törvényeket is helyesnek tartja, melyek az abortuszklinikák körüli erőszak megfékezését hivatottak elősegíteni. Annak ellenére ugyanis, hogy ő maga életpárti, nem hisz abban, hogy a jogaik alapján abortuszt végeztető nőket ki kell tenni az erőszak lehetőségének vagy a megfélemlítésnek.
A hatalomról szólva azt is kifejtette: a kormányzásban olyan emberekre van szükség, akiknek elveik vannak, és akik az elveiket jobban szeretik, mint az állásukat. "Az én egyik alapelvem a törvény érvényesítése, ez az egyik dolog, amiben hiszek" – deklarálta Ashcroft.
A hit kérdése Ashcroft esetében éles megosztást szült – a szenátus tekintélyes része ellenezte kinevezését. A szokatlanul szoros, 58:42 arányú szavazás – ilyen szoros szavazáson még soha nem múlt egy legfőbb ügyész kinevezése az Egyesült Államokban – arra is rámutatott, hogy Ashcroft tevékenységét árgus szemek fogják figyelni. Régóta közismert konzervatív politikai és vallási nézeteit rendszeresen a szemére hányják kritikusai, azzal érvelve, hogy nem lesz képes érvényesíteni azokat a törvényeket, amelyek morálisan vagy filozófiai szempontból nem egyeznek nézeteivel. A republikánusok ugyanakkor amellett érvelnek, hogy Ashcroft tapasztalata, a missouri kormányzói székben eltöltött évei és korábbi missouri állambeli főügyészi pozíciója a lehető legjobb jelöltté teszik erre a posztra.
Larry King az interjú során rákérdezett több olyan ügyre, amelyek Ashcroft ellenfelei számára a legfőbb érveket szolgáltatták kinevezése ellen. Ezek között volt Ronnie White és James Hornel ügye. A Missouri állam legfelsőbb bíróságán szolgáló Ronnie White szövetségi bíróvá való kinevezése elleni korábbi fellépést a frissen kinevezett legfőbb ügyész kritikusai annak tulajdonították, hogy White afrikai-amerikai származású, azaz fekete bőrű. A homoszexualitását nyíltan vállaló James Hornel luxemburgi nagyköveti kinevezését szintén ellenezte Ashcroft, akinek kritikusai szerint mindkét esetben a diszkrimináció leplezett érvényesüléséről volt szó. King kérdésére Ashcroft emlékeztetett arra, hogy Missouri kormányzójaként aláírta a Martin Luther King-nap ünneppé tételét a polgárjogi harcos előtti tisztelet kifejezéseként, még azelőtt, hogy azt törvénybe iktatták volna – azzal a szándékkal, hogy a kisebbség is kínálhasson szerepmodelleket az emberek számára. Éppen ezért a legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a rasszizmust teljesen elítélendőnek tartja: "Egyszerűen nem létezhet" – fogalmazott a tévékamerák előtt. Egyik legfőbb céljául éppen azt tűzte ki, hogy harcoljon a faji alapon történő rendőrségi nyilvántartás és eljárásbeli megkülönböztetés ellen. "Amerikának olyan helynek kell lennie, ahol nem különböztetik meg az embereket fajuk alapján" – tette nyilvánvalóvá nézeteit Ashcroft.
Hornel ügyével kapcsolatban a legfőbb ügyész megismételte a szenátusi meghallgatáson is elhangzott állítását: Hornelt annak idején szenátorként nem homoszexualitása miatt nem javasolta a nagyköveti megbízatásra. Arra a kérdésre, hogy vajon kinevezne-e az igazságügy-minisztériumba homoszexuálisokat, azt válaszolta: soha nem kérdezte a hozzá jövő személyektől, vajon nem homoszexuálisok-e, és soha nem bocsátott el senkit ez okból, mint ahogy az igazságügy-minisztériumban sem tenné. Bár hitének megfelelően a homoszexualitást bűnnek tartja, a kormányzásban betöltött feladata nem a hit ráerőszakolása más emberekre, hanem a törvény érvényesítése. "Ha Isten szabad akaratot hagy nekünk a döntésekre, ki vagyok én, hogy őt felülbírálva elkezdjem erőltetni azt, amiben ő szabad döntést adott nekünk?" – válaszolta Larry King firtató kérdéseire.
Ezzel a műsor során megszólaló Janet Ashcroft, az igazság-ügy-miniszter felesége is egyetértett: "A politikában sok a hívő ember, és ők talán azért vannak előnyben, mert megértik, hogy számonkérhető rajtuk mindaz, amit tesznek. Inkább olyan emberek legyenek a kormányban, akik aggódnak tetteik hatása miatt, és annak is tudatában vannak, hogy el kell számolniuk a tetteikkel, mint olyanok, akik nem érzik magukat elszámoltathatónak" – jelentette ki Mrs. Ashcroft.
Az Ashcroft által is vitatott Clinton-amnesztiáról New York-i tudósításunk:
A vitatott amnesztia következményei
2001. 02. 17. (V/7)
