A termékeny regényíró angol nyelvre fordította Márk és János evangéliumát, majd Három evangélium cím? munkájában 1996-ban megalkotta saját változatát. Az amerikai Time magazin arra kérte Reynolds Price-t, hogy újra áttekintve Jézus életének eseményeit, saját bibliaértelmezésére és a történelmi bizonyítékokra támaszkodva vázoljon fel egy "új" evangéliumot a magazin olvasói számára.
Price megállapítását, miszerint Jézus "nemcsak az elmúlt kétezer év, de az egész emberi történelem" legnagyobb hatású embere, számos tény igazolja. A világ nagy részén általánosan elterjedt időszámítási rendszer, amelynek kiindulópontja Jézusnak a hatodik században – igaz tévesen – kikalkulált születési ideje, és az, hogy egyetlen ember élete és cselekedetei sem bizonyultak a történelem folyamán olyan maradandónak, és nem befolyásolták annyi ember életét, mint Jézuséi. Az ezredforduló közeledtével a világ számos táján arról szavaznak az emberek, kit tartanak az elmúlt évezredek legfontosabb személyiségének. A Time magazin még mindig folyó szavazásán sokáig Jézus vezette a toplistát, amíg – világnézeti semlegességre hivatkozva – a szerkesztők Mohameddel együtt ki nem zárták a versenyből (Hetek, 1999. november 20.).
Megdöbbentő, hogyan lehetett valakinek az élete ekkora hatású annak ellenére, hogy a Római Birodalom egyik elmaradott provinciájában élte le az életét, és elítélt bűnözőként, kínok között halt meg.
"Ki volt akkor Jézus, és hogyan tudhatunk meg róla többet?" – teszi fel a kérdést Reynolds Price. Hagyományos értelemben vett történelemi forrás nem sok áll rendelkezésre róla a maroknyi korabeli zsidó és római utaláson kívül. Egy nemrégiben feltárt egyszer? kapernaumi ház maradványain arra utaló jeleket találtak, hogy az Péter apostol tartózkodási helye lehetett, ami pedig nyilvánvalóan Jézus galileai főhadiszállása volt. A Galileában folyó ásatások elénk tárják annak a kisvárosi világnak a képét is, ahol Jézus felnőtt és kitanulta a mesterségét, valamint az Írások mély ismeretére tett szert. Modern tanulmányok megerősítették annak lehetőségét, hogy a Szent Sír-templom takarja Jézus kivégzésének és temetésének helyét. Öt évvel ezelőtt pedig véletlenül felfedezték annak a Kajafás főpapnak a sírját és csontjait, aki a Jézus elleni vizsgálatot vezette. Kétségtelen, hogy az esetleges jövőbeli felfedezések tovább mélyítik majd e jelenség megértését, és állandóan fennáll annak a lehetősége, hogy valami szenzációs leletre bukkannak: például egy teljes első századi evangéliumi kéziratra, egy igazi tanítvány feljegyzéseire vagy a halott Mester egyik csüggedt tanítványának feljegyzéseire amelyek azalatt íródtak, míg a Mester a sírban feküdt – fejezi ki reményét Price.
1999. 12. 11. (III/49)
