Amerikában túl jó makrogazdasági adatok láttak napvilágot a héten. A szolgáltatóipari bizalmi index és a munkanélküliségi adatok is kedvezőbbek lettek a vártnál, így a befektetők arra a következtetésre jutottak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a kamatemelés eszközéhez nyúlhat. A Bank of England 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte az angol irányadó kamatlábat, míg az Európai Központi Bank változatlanul hagyta az eurózóna kamatszintjét, ezzel gyakorlatilag kizárt, hogy ebben a gazdasági ciklusban még kamatot csökkentsen. Mindezt tetézte, hogy az olaj ára az öbölháború óta nem látott magasságba, 40 dollár fölé emelkedett. 

Az Európai Unió a keleti bővítés után lezárt egy korszakot, és egy új korszak kezdődött Európa életében. A kérdés csak az, milyen lesz ez az új Európa. Egyes elemzők szerint a Kelet lenyeli a Nyugatot, és Európa soha többé nem lesz olyan vonzó kontinens, mint a háború utáni Nyugat-Európa volt. A Newsweek nemzetközi hírmagazin "Európa vége" címmel jelentetett meg cikket közvetlenül a bővítés után, amelyben meglehetősen pesszimista jövőképet festett le. A lap elemzői szerint Európában magas a munkanélküliség, túlburjánzott a bürokrácia, és a keleti régió elmaradott gazdasága miatt a kibővült Európa a gazdasági és politikai összeomlás előtt áll. Ám mielőtt bárki is eltemetné az öreg kontinenst, érdemes figyelembe venni egy másik trendet is, mégpedig azt, hogy az amerikai cégek minden eddiginél aktívabban fektetnek be az Európai Unióban Keleten és Nyugaton egyaránt. A multik inkább a lehetőségeket látják az EU-ban, és többen kijelentették, hogy Amerika számára Európa most már Kínánál is sokkal fontosabb partner. Az pedig a jövőben dől el, hogy az elméleti közgazdászok, a "pesszimista európaiak" vagy az amerikai multik prognózisa-e a helyes.

Egyre sürgetőbbé válik hazánkban az adócsökkentés. Szakemberek szerint ma egy átlagos magyar alkalmazott a havi keresetének mindössze 33 százaléka felett tud szabadon rendelkezni, a többi különféle adócímeken keresztül az állam zsebébe kerül. Jó jelnek számít, hogy a kormány több ízben is hangot adott adócsökkentési szándékának. Jelenleg a Pénzügyminisztérium szervezésében – szakmai szervezetek bevonásával – tervek készülnek az adócsökkentésre.

Magyarországon új időszámítás vette kezdetét május elsejével. A változások ma még nehezen prognosztizálhatók, de annyi bizonyos, a magyar élelmiszerpiac nem marad ugyanolyan, mint eddig volt. Az EU-tagsággal az uniós áruk eddiginél fokozottabb megjelenése és ezzel erősebb árverseny várható, ami a hazai gyártók számára tragikus következményekkel járhat. Amennyiben nem építenek ki időben megfelelő stratégiát, és nem reagálnak elég gyorsan a megváltozott helyzetre, úgy könynyen csődbe mehetnek – állítják a Heteknek nyilatkozó szakemberek. A változások a pénztárcánkra is befolyással lehetnek, akárcsak fogyasztói szokásainkra, de hogy többet vagy kevesebbet kell majd fizetnünk a kasszánál, ma nehéz lenne megmondani. Az előrejelzések azt mutatják, hogy iparáganként változó helyzet elé nézünk. 

Erdélyi Zsuzsanna közgazdasági diplomával rendelkezik. Dolgozott a külkereskedelemben, az Állami Vagyonügynökségnél, később a Magyar Államkincstárban. Az 1998-as kormányváltást követően a magánszférában helyezkedett el. 

Több millió dollárnyi közpénz tűnt el az előző kormány idején az erdélyi magyarság támogatásának örve alatt – állítja a Heteknek adott interjúban Tibori Szabó Zoltán, Pulitzer-díjas erdélyi újságíró.

Megvolt, kedves barátaim! Már a szemetet gyűjtik, sőt van, ahol már össze is gyűjtötték. Gyors munkások gyűjtik a győzelmi ünnep maradványait. Fülünkben még ott durrog a tűzijáték robbanása, szívünkben ott dalol a boldogság: benne vagyunk, mi is ott vagyunk, ahol ők, és innentől kezdve még a hétfők is keddből lesznek, nappal munka, este Bajnokok Ligája.

A pilótavizsga a hétköznapi élethez oly nélkülözhetetlen éjszakai repülés tantárgyból, felszállással, leszállással, iskolakörökkel és útvonaltervvel. Háromhavonta, legalább egy alkalommal muszáj sötétben is repülni, denevér üzemmódban, hogy a pilótaengedély érvényes maradjon éjszakára is. Az ég felhős, még fenn a nap, milyen szerencsém van ezzel a légügyi bürokráciával, ha nem lenne, én sem mennék most a hangár felé, nemsokára eltűnik majd nyugaton a vérnarancs korong a Törökugrató mellett végleg, ahonnan ugyebár Török Bálint a lovával leugratott a mélybe, mert inkább a halál, mint a török fogság.

"Mivel nem vagyunk angyalok, és bármilyen szépen deklarálja is az egyesült Európa, hogy a békére, szeretetre, türelemre épít, az ember gyarlóságára, aljasságára és gyűlöletére bizton számíthatunk" – mondta a Hetek legutóbbi számában egy berlini tanácskozás kapcsán Fejtő Ferenc. (Nem ez lesz a földi paradicsom. Hetek, 2004. április 30.) A megállapítás helyénvaló: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek Berlinben az antiszemitizmusról rendezett konferenciája a szép szavak ellenére megállt félúton, és nem adott választ a közelmúltban megszaporodott anticionista és Izrael-ellenes jelenségek okaira. 

Lejtmenetbe kapcsoltak a vezető tőzsdeindexek az elmúlt kereskedési héten. A piacokat már nemcsak az amerikai kamatemelési várakozások mozgatták, negatívan hatottak a kínai gazdaság lassítására vonatkozó tervekről szóló nyilatkozatok is. A tízéves csúcsra szökő olajár miatt veszítettek értékükből a magas energiaköltséggel dolgozó cégek. Európában rossz hete volt a bankszektornak, a Deutsche Bank és a HVB is a várakozásokat jelentősen alulmúló eredményről számolt be. A chipgyártóknak valamivel jobb napjai voltak, mivel a chipeladások 32 százalékkal nőttek az első negyedévben. 

Interjú Bokros Lajossal, volt pénzügyminiszterrel, a Világbank igazgatójával

A magyar állam és a lakosság eladósodása a rendszerváltás utáni évek folyamatos kísérőjelensége, amely a csatlakozással sem ér véget. Rekordösszeg? hitelfelvétellel léptük át az Európai Unió kapuját. A napokban került pecsét egy újabb szerződésre, melynek értelmében az Európai Beruházási Bank (EIB) 655 millió euró, azaz 167 milliárd forint összeg? hitelt ad a közeljövőben Magyarországnak, és ezzel az összeggel az EIB által Magyarországnak nyújtott összes hitel összege 4,1 milliárd euróra nő.

Az európai közösséghez való csatlakozásunkkal kötelezettséget vállaltunk az európai közös valuta bevezetésére – a kérdés csak annyi, mikor. Eddig több dátumot is hallhattunk már, végül is 2008-at jelölte meg a Medgyessy-kormány az euró lehetséges bevezetésének, ám pénzügyminiszteri csere apropóján visszakozott. Az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, eddig példátlanul széles rétegekkel, gazdaságkutatókat, vállalkozói és érdekképviseleti szerveket bevonva keresi a bevezetés legmegfelelőbb időpontját. Öt gazdaságkutató-intézet egybehangzó álláspontja szerint fontos és előnyös hazánk euróövezethez való csatlakozása, de ezt nem szabad áldozatok árán megvalósítani. 

Már az uniós csatlakozás másnapján éreztették hatásukat a nyitott határok, és az ezzel járó erősödő verseny. Drágult a cukor, viszont akár 10 százalékkal is olcsóbbá válhat a tej – ám ez utóbbi meglehetősen nagy kellemetlenségekkel jár a szektorban dolgozók számára. Előzetes számítások szerint a tejes gazdaságok harmada bezárásra készülhet, ami több mint 10 ezer család megélhetésének a megszűnésével jár együtt. 

EU-sétány, EU-óra, EU-koncert, EU-parti, EU-menü, EU-koktél, EU-zászlók, EU-tojás, eufória. Van, aki mulatott, van, aki temetett. Az egyik a nagyobb szabadság elérése miatt mulatott, a másik a nagyobb szabadság elvesztése miatt temetett a háromnaposra szabott ünnep alatt. 

Lehet, hogy csak annyi történt, hogy a diktatúrát átkeresztelték demokráciává? Amíg az állampárt titkosszolgálatainak iratait nem hozzák nyilvánosságra, addig sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet azokat a feltételezéseket, hogy egyes cégek ma is egykori titkosszolgálati "feketepénzeket" mozgatnak, és a gazdasági, politikai és médiaelit egy jelentős része nem a saját tehetségével, hanem "ügynöki" múltjának és kapcsolatainak köszönhetően futott be karriert – derült ki Kenedi János történésszel, a téma szakértőjével készített interjúnkból. A viták kereszttüzében álló kutató szerint olcsóbb lenne a magyar alkotmányt amerikai mintára kiterjeszteni a köziratok feltétlen megismerésére, mint a titkolózási téboly.

Kelet-Európában a magyar gyakorlat a legszabadabb és legnyitottabb. Hiszen Magyarország a III/III-as ügyosztály anyagain kívül kémelhárító és hírszerzési dokumentumokat is – amelyek nem veszélyeztetnek államérdeket – a Történeti Levéltárban kutathatóvá tett. Ilyen a környező országokban nincs – mondta lapunknak Gálszécsy András nyugalmazott nemzetbiztonsági miniszter, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felügyelőbizottságának soros elnöke. Szerinte mánia az, hogy minden iratot nyilvánosságra kell hozni, ami egyszerűen nem lehet érdeke a Magyar Köztársaságnak, mert vannak olyan ügyek, melyek változatlanul sértenék az ország érdekeit.

Oriana Fallaci nem alkuszik. Mintegy két és fél évvel azután, hogy hatalmas botrányt kavaró könyve, a már magyarul is olvasható A harag és a büszkeség napvilágot látott, három héttel ezelőtt új könyvvel jelentkezett. A La forza della Ragione, azaz Az értelem ereje folytatása és kiegészítése az előző kötetének. Az előző könyv bevallottan prédikáció volt, mélyen szubjektív, és a szeptember 11-ei terrortámadás feletti sokk szülte, a jelenlegi kötet ehhez a sokkhoz képest higgadtnak mondható. Azonban nem kevésbé szenvedélyes, és ismét szubjektív. Fallaci nem is akar(t) objektívnek látszani, álláspontja az önvédelemé, és az önvédelem aligha tűri a kiegyensúlyozott mérlegelést.

Akárhogy is lesz, ez az utolsó irományom, amely Európán kívül jelenik meg. Hol is? Ázsiában, azaz Keleten? Ott, ahol egy szenvedélybeteg ember megírta a világ eddigi legjobb regényét valamiféle bűnről és bűnhődésről? A Balkánon? Ahol megszületett az Antigoné meg az Oresztész? Mindenesetre mostantól igazgatásilag is Európa vagyunk, nem csupán történelmileg meg kulturálisan. Doktor gróf Esterházy Péter nem csupán a nyelv virtuóza, hanem ennél sokkal többre képes. A háború előtti nagy gazdasági felfutás óta az első olyan magyar gazdaságpolitikus, akinek valóságos, értelmezhető gazdasági programja volt. Igaz, a neves művész matematikus is, tehát nem idegen a számok világában. Ő már annak idején, amikor az ország mit sem sejtő népe azt hitte, rendszert vált éppen, azt találta mondani, hogy mindenki, aki kiejti száján az Európa szót, az fizessen be egyetlen forintot a köznek. Az a korabeli egy forint ma nagyjából nyolc mai forintnak felel meg. Ha mindenki hibátlanul befizetné az Európázásért alkalmanként a nyolc forintját, és nem számoltatná el egyik cégében sem költségnek, hogy levegőt vett, akkor attól tartok, nagyjából rendbe is tehetnénk az államadósság nev? kellemetlen kötelezettséget.