A megszállás volt a kezdete annak a tragédiasorozatnak, amely során 1944 tavaszán és nyarán a nácik és a magyar királyi hatóságok szégyenletes kooperációja révén haláltáborokba hurcolták és meggyilkolták gyakorlatilag a teljes vidéki magyar zsidóságot – az elhurcoltak közel 90 százaléka a haláltáborokban vagy az oda vezető úton elpusztult –, a tengelyhatalmak és szövetségeseik területét megszakítás nélkül bombázó nyugati szövetségesek és a nácikat Berlinig kergető orosz csapatok hadműveletei nyomán pedig 1945 tavaszára az egész ország romokban hevert.
Eichmann és a magyar állam
A magyar zsidóság szisztematikus legyilkolásában a főszerepet Adolf Eichmann és vele a náci megszállás után Budapestre érkezett összesen 150-200 fős német különítmény játszotta, ám ez nem jelenti azt, hogy a korabeli Magyarország vezetői, továbbá a magyar államigazgatás bármiféle mentességet kaphatna a példátlan árulásra, amelyet a Magyar Királyság saját polgárai ellen elkövetett azzal, hogy nemhogy nem védte meg őket a náci tömeggyilkosoktól, de tevőlegesen részt vett elhurcolásukban és ezzel kiirtásukban.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »