A 2018-as fizikai Nobel-díj felét a bizottság Arthur Ashkinnek ítélte oda az úgynevezett optikai csipesz vagy lézercsipesz feltalálásáért. Ashkin még 1970-ben írt cikket arról, hogy lézerrel meg lehet fogni molekuláris méretű objektumokat, de csak több mint tizenöt évvel később sikerült elkészítenie az első optikai csipeszt, amelyben egy lézernyalábot használt. A megfogott objektumot a gravitáció és a lézernyaláb ereje tartotta egyensúlyban, ez az elrendezés azonban nem volt ideális, túl kicsi részecskék esetében ugyanis a gravitációs erő nagyon kisméretű, ezért a csipesz nem volt teljesen megbízható.
A konvencionális lézercsipesz végül két szembefordított lézernyalábbal működik; a két ellentétes irányú erő csapdázza a miniatűr objektumot, amelyet a lézernyalábok mozgatásával szintén el lehet mozdítani. Ashkinnek sikerült bebizonyítania, hogy a csipesszel vírusokat és sejteket képes manipulálni, ráadásul azzal, hogy zöld lézer helyett infravörös lézereket alkalmazott, csökkentette a lézernyaláb által okozott káros hatásokat. Az Ashkin által használt módszert követve az első vizsgált biológiai objektum egy baktérium flagelluma (ostora) volt, amelynek a mechanikai tulajdonságait határozták meg, de később ezzel a módszerrel sikerült például jellemezni a DNS-szál flexibilitását is. Magyarországon először ifjabb Kellermayer Miklós professzor használt ilyen eszközt, aki a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetében saját építésű lézercsipesszel végzett mechanikai méréseket a szervezet legnagyobb méretű fehérjéjén. A titinnek nevezett izomfehérjét lézercsipesz segítségével nyújtotta meg, miközben mérte az erőt és a fehérje végére helyezett mikrogyöngy elmozdulását.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2018. 10.12. (XXII /41)
