hetilap

A ’90-es évek végéhez képest a felnőtt magyar lakosság körében csökkent a házastárssal vagy élettárssal élők aránya. Ezzel párhuzamosan bővült a kapcsolathálózatok mérete, de míg korábban az emberek életében a családi kapcsolatok domináltak, addig ma egyre inkább előtérbe kerülnek a családon kívüli ismeretségek. Ez a nyugati (fogyasztói) típusú társadalmakban régóta megfigyelhető, modernizációs trend – derül ki a Társadalmi integráció című tanulmánykötet egyik elemzéséből (MTA TTK 2017.).

Korábbi kutatások sora igazolta a magyar társadalom paraszti hagyományokra visszavezethető vonását, a családba forduló, nehezen barátkozó életformát. Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a családi és a szoros baráti kapcsolatok mellett nagy jelentősége van a lazább, de szükség esetén mozgósítható ismeretségeknek is. A ku­tatók szerint minél kiterjedtebbek az erős és gyenge kapcsolatokból álló személyes kapcsolathálók, annál kevesebben kerülnek kirekesztett állapotba. A kirekesztettség nemcsak az egyéni boldogulást akadályozza, hanem jelenlegi tömeges méretében a társadalmi fejlődésnek is kerékkötője.

Számos hazai és külföldi vizsgálat bebizonyította, hogy minél fiatalabb, iskolázottabb és jobb anyagi helyzetű valaki, annál kiterjedtebb kapcsolathálóval rendelkezik, s ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak az elmaradott régiók kistelepüléseinek lakói. Mindezek után nem meglepő, hogy a legaktívabb társadalmi élet a nagyvárosi, 40 év alatti, iskolázott felnőtteket jellemzi, akik jellemzően nem nagycsaládos háttérből jönnek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek