Trump az utóbbi hetekben munkahelymegtartó megállapodásra jutott a Carrier és Ford nagyvállalatokkal. Ezt tükrözi a következő, január 3-ai szalagcím is: „Trump nyomására a Ford törli a mexikói gyár tervét – több munkahely várható Michiganben”. Az új elnök bejelentette, hogy 50 milliárd dolláros befektetésről egyezett meg a Masayoshi Son japán vállalattal, amely ötvenezer új munkahelyet fog létrehozni Amerikában. Ezenkívül a Fiat-Chrysler cégcsoporttal is megállapodott egy új, munkahelyteremtő fejlesztésben.
Trump ugyanakkor nem csak simogat. Fenyeget is. Világossá tette: minden olyan vállalatnak, amely más országokba szeretne munkahelyeket áttelepíteni, szankciókkal kell szembenéznie. Január 11-i sajtótájékoztatóján így fogalmazott: „Mostantól mindenki tudhatja: ha valaki át akarja telepíteni a gyárát Mexikóba vagy máshova, és el akarja bocsátani michigani és ohiói munkavállalóit (…) ez nem fog ilyen simán menni a jövőben!”
Ugyanezen a sajtótájékoztatón a gyógyszeripari cégekhez is volt egy-két keresetlen szava – az árpolitikájuk miatt. „Egy új licitálási rendszert kell kialakítanunk a gyógyszergyártók számára, most ugyanis gyakorlatilag büntetlenül gyilkolhatnak” – hangzott a versenyszemléletű, piacorientált megoldási javaslat.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »