hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Betonba öntött utópia
Le Corbusier, a modern várostervezés úttörője

2016. 08. 14.
Le Corbusier munkáit a világörökség részévé fogadta az UNESCO ezzel foglalkozó bizottsága. „Építészet vagy forradalom” – vallotta a francia–svájci építész, aki az építészetre az emberek életszínvonalát javító társadalmi programként tekintett, s mint ilyenben, ő maga forradalmit alkotott. Nevezték őrültnek, hibáztatják a modern, lélektelen betongettók kialakulásáért, az általa tervezett lakótömbökben ma mégis elégedettek az emberek, és kifejezetten jó közösségek jöttek létre.

Azon a héten, amikor puccskísérlet kavarta föl Törökországot, az UNESCO Világörökség Bizottság épp Isztambulban tartotta 40. ülését. Vasárnap a Twitteren közölték, hogy Le Corbusier tizenhét épülete felkerült az emberiség megőrzendő kulturális kincseinek listájára. Azokat, amelyekre nem jutott idő, később Párizsban fogják megvitatni. A siker nemcsak a török események miatt jött nehezen, hiszen már két korábbi felterjesztést elutasított a szervezet.

Le Corbusier, a 20. század egyik legjelentősebb, egyben legvitatottabb építésze, akinek a hatását a világ majd’ minden városa kitörölhetetlenül magán viseli. Mint sok nagy formátumú híresség, utálta az iskolát, és tizenhárom évesen otthagyta. Építészetet szülővárosában, a svájci La Chaux-de-Fonds-ban kezdett tanulni, majd tudását európai utazások során bővítette. A valódi „tanulóműhelyt” valószínűleg első munkahelyei jelentették számára: Párizsban Auguste Perret mellett dolgozott, aki az elsők között alkalmazott vasbetont, Berlinben pedig a modernizmus egyik előfutáraként és újító formatervezőként számon tartott Peter Behrensnél. Az első világháború idején hazatért, és ismereteit Dom-Ino háznak nevezett elméleti munkájában foglalta össze. A betontömbök alkotta nyitott szintek a széleken körben minimális számú vékony vasbeton pilléren nyugszanak, köztük az egyik oldalra tervezett lépcső vezet. A tömeggyártásra tervezett betonszerkezet teljesen független a szintek alapjaitól, nagyobb szabadságot hagyva a tervezőnek a belső tér kialakításakor.

Az itt alkalmazott elveket a háború után elméleti írásaiban is lefektette. Párizsba visszatérve unokaöccsével, Pierre Jeanneret-vel nyitott közös irodát. Amédée Ozenfant kubista festővel kidolgozta purizmusnak keresztelt esztétikai mozgalmuk manifesztóját, és 1920-ban létrehozták a L’Esprit Nouveau (Új szellem) című folyóiratot. A Charles-Édouard Jeanneret-Gris-ként született építész (aki egyébként tehetséges festő is volt) az itt megjelenő esszéit látta el először Le Corbusier aláírással, a párizsi művészvilágban bevett szokás szerint egytagú nevet választva magának (anyja lánykori nevének – Lecorbésier – kissé átalakított változatát). A Dom-Ino háznál már előrevetített újításokat „az építészet öt pontjaként” foglalta teoretikus rendszerbe: a falakat szerkezeti funkciójuktól megszabadító vasbeton tartóoszlopok; az ezáltal lehetővé tett nyitott terek; szabadon megtervezett homlokzat; a helyiségek egyenletes megvilágítását szolgáló szalagablak; az épület által elfoglalt zöld terület helyett tetőkertnek is helyet adó lapos tető.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!