„Orbán rendszerében a futball olyan, mint a jó és a gonosz tudásának fája volt az Éden kertjében. Ott a kísértő, hogy vegyél róla. Egyed, édes, ízes, végre örülj valaminek, ne félj, ettől nem lesz semmi bajod. Akik agitálnak, hogy ez nem Orbán csapata, ez nem változtatja meg a viszonyt Orbán rendszeréhez, olyanok, mint Éva, aki levette, harapott belőle, és adott Ádámnak is. A következmény ismert, függetlenül attól, mit mond róla Éva. Akik leszakítják Orbán fájáról ezt a gyümölcsöt, úgy járnak, mint Ádám és Éva. Eladják magukat a gonosznak, és többé nem szabadok. Rabszolgasorsba süllyednek.” (Bartus László, Amerikai Népszava, június 17.)
„Akik ma ezen hitvány győzelmen lelkendeztek, azok sajnos az orbáni diktatúra felelőtlen és önkényeskedő ámokfutásán is lelkendeztek. Azok a magyar miniszterelnök magánstadionját, fűtött gyepét és ezt az egész, értelmetlen és jogsértő közpénz-pazarlást is éltették ma este. A magyar nép megérdemli a sorsát. A diktátor pedig gúnyos mosollyal figyeli ostoba alattvalóit… Jó éjszakát!” (Dániel Péter, június 14.)
„Nem könnyű eldönteni, hogy melyik dolog a szégyenletesebb és szánalmasabb. Talán a magyar válogatott kritikán aluli, béna, színvonaltalan játéka? Talán az, hogy erre a pitiáner, ócska focira Orbánék százmilliárdokat pazarolnak el a közpénzekből? Talán az, hogy emiatt az értelmetlen pazarlás miatt magyar gyermekek éheznek és magyar emberek pusztulnak el? Talán az, hogy a szerencsétlen, nyomorgó, lebutított magyar nép még tapsol is ehhez? Vagy talán az, ahogyan a magyar »szurkolók« viselkednek, azaz antiszemita, rasszista, neonáci, primitív véglényekként őrjöngenek Budapest utcáin és itt az interneten is… Nem tudom. De azt tudom, hogy szégyen magyarnak lenni… megint.” (Dániel Péter, június 19.)