hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A rendszer hálójában
Családon belüli erőszak a bíróságok előtt

2016. 05. 12.
Családi bántalmazásos ügyekben Magyarországon jogszolgáltatás van, de igazságszolgáltatás nincs: a bírósági perek során gyakran az áldozatok húzzák a rövidebbet. A családon belüli erőszaknak nincs jogi definíciója, az uralom lélektanát pedig kevesen ismerik, így többnyire úgy kezelik a problémát, mint egyenrangú felek konfliktusát. Ismert olyan kisvárosi eset is, ahol bírók sora mondta vissza a pert elfogultságra hivatkozva, mert a családfő megfenyegetette őket. Mindez a Patent egyesület sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol bíróságfigyelő projektjük tapasztalatairól számoltak be.

„A párkapcsolati erőszak olyan témakör, amelynek kezelésére a jogalkalmazók rendszerint kevéssé felkészültek, itt az egyik legjellemzőbb az előítéletek, a bagatellizálás, az áldozathibáztatás érvényesülése” – olvasható a Patent jogvédő egyesület 14 hónapos, most zárult bíróságfigyelő programjának ismertetőjében. A projekt során laikus megfigyelők, köztük joghallgatók ültek be összesen 85, ezen belül 52 párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos bírósági ügy (válóper, gyermekelhelyezés, zaklatás, súlyos testi sértés, távoltartás stb.) tárgyalására Budapesten és vidéki városokban, s feljegyezték észrevételeiket.

A projekt sajtótájékoztatóján többek közt elhangzott: a megfigyelt bírók zöme a családon belüli erőszakot egyenlő felek konfliktusaként kezelte, az erőszak tényét figyelmen kívül hagyta, még a fizikai bántalmazást se feltétlenül szankcionálta. Ez arra utal, hogy – ha egyáltalán bíróság elé kerül egy ügy – az évekig elhúzódó per során jó eséllyel az áldozat eljárási szintű zaklatása, másodlagos traumatizációja következik be. „Mivel a bántalmazást sokszor nehéz megfelelően bizonyítani, ezért az eljárást egy idő után megszüntetik, az érintettek pedig könnyen ellenpert kapnak a nyakukba: párjuk rágalmazásért vagy az ügyészség hamis vád miatt indít ellenük eljárást” – mondta el a rendszerabúzus kapcsán Sándor Beáta projektfelelős.

Kitért arra is, hogy az általuk megfigyelt büntetőügyi perek során egyetlen vádlott sem ismerte el a bántalmazást, legfeljebb a nézeteltérést, és jellemzően készségesnek mutatkozott a békülésre, míg a nők elzárkóztak (a jogvédők szerint ez a ciklikusan ismétlődő bocsánatkérés és a fokozódó agresszió következménye). Így gyakran előfordult, hogy rövid idő után az áldozat viselkedése került a tárgyalás középpontjába. A jogalkalmazók még súlyos testi sértés esetén is többnyire kétoldalú konfliktusként kezelték a történteket, és – néhány példától eltekintve – a sértettet tették felelőssé mind az erőszakért, mind a helyzet megoldatlanságáért, ami ismételten traumatizáló hatású volt. Sándor Beáta felhozott egy szerinte jellemző esetet, amikor az életét mentő, és azóta is állandó zaklatást elszenvedő, majd emiatt a hatóságokhoz forduló anyát a bíró megfedte azért, hogy nem képes megbékülni férjével, „holott már nincs is életveszélyben”.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!