hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Személyre szabott átverés
Az árdiszkrimináció gyakorlata a weben

2016. 04. 21.
Ma már magától értetődőnek tűnik, hogy vásárlás közben az árcédulákat böngészve fix árakkal találkozunk: ugyanaz a termék nagyjából ugyanannyiba kerül ugyanabban a bolthálózatban. Az árak így kiszámíthatóak és összehasonlíthatóak. Azonban ez csak az 1800-as évek végén alakult ki, a történelem jelentősebb hányada során az árat a vásárló csak az eladótól tudhatta meg, aki viszont akár más és más árat adhatott a különböző potenciális kuncsaftoknak. Manapság pedig annyira alapvetőnek vesszük a fix árazást, hogy a webes vásárlás során is hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy mi is ugyanabba az üzletbe „sétáltunk” be, mint a többi látogató. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez így is van.

Az online boltok előtt ugyanis ismét megnyílt a lehetőség, hogy az árakat a potenciális vásárlóra szabják. A webes technológia ma már lehetővé teszi számukra, hogy a látogatóikról precíz és naprakész háttér-információval rendelkezhessenek – azok tudta nélkül. Az információgyűjtésben fontos szerepet játszanak az úgynevezett webpoloskák (Az áru te magad vagy. Hetek, 2015. május 8.), amelyek számos weboldalon jelen vannak, és a háttérből figyelve széles körben gyűjtenek információt a gyanútlan internetezőről. Ez lehetőséget teremt az árdiszkriminációra. Erről akkor beszélhetünk, ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást az érdeklődő fizetési hajlandósága alapján árazzák be. Olyan ez, mintha az étterembe betérve a főpincér először felmérné a vendéget, és ha éhesnek tűnik, az étlapon szereplő tételekre rátenne további 10-50 százalékot. Ráadásul, mivel a kereskedők jobban ismerik az árakat és a piacot, mint a vevők, az árbeli eltérések nem mindenkinek szembetűnőek.

Vajon megéri-e kihasználni a kereskedőknek ezt a helyzetet? Ha csupán az üzletág méreteit nézzük, úgy tűnik, igen. Az online kereskedelem nagysága 2012-ben 100 milliárd dollár körüli összeget ért el – ha a kereskedők csupán 5 százalék előnyre képesek szert tenni az árak manipulálásával, az a szektor szintjén 5 milliárd dollár (körülbelül 1370 milliárd forint) extraprofitot jelent. Ráadásul az alacsony – 5 százalék körül mozgó – haszonkulcsnak köszönhetően az érintett kereskedők meg is duplázhatják ezzel a profitjukat.

Mivel a lehetőség és a motiváció adott, azt gondolhatnánk, hogy a jogi szabályozás korlátozza az árak manipulálását. Bár a világ különböző pontjain léteznek kifejezetten az efféle diszkriminációra szakosodott törvények, sajnos az EU-ban csekély mértékű korlátozásról beszélhetünk: az árképzéshez a lakhely és az állampolgárság kivételével bármilyen informá-ciót fel lehet használni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!