Az 1989-es események újra középpontba kerülésének egyik oka az, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság idén januárban 832500 euró kártérítést ítélt meg a forradalom nyolcvanegy áldozatának amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket – mondta a Heteknek Nagy Árpád kolozsvári politológus. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el Romániát a strasbourgi bíróság. A diktatúra bukása körüli történések vizsgálata komoly presztízskérdés a román belpolitikában: egy ilyen lépéssel nagy tekintélyt vív ki magának az, aki ebbe a fába vágja a fejszéjét. A politológus szerint azok, akik ténylegesen felelősek, ma is az ország döntéshozói körül legyeskednek – árnyékkormányként vagy árnyékhatalomként igyekeznek irányítani az országot. Nagy Árpád úgy véli, ezért érdekes kérdés, hogy ki áll a legfőbb ügyész mögött, ki vagy kik bírták rá ennek a lépésnek a megtételére.
Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus szerint is fontos bejelentést tett a legfőbb ügyész, hiszen az 1989-es forradalom kivizsgálása csak részlegesen történt meg, hivatalosan a mai napig nem tisztázták, hogy pontosan kiket terhel a felelősség a gyilkos sortüzekért. A forradalom idején mintegy ezer ember vesztette életét, és több mint kétezren megsebesültek – ám csak néhány, akkoriban „fekete terroristaként” emlegetett személyt fogtak el és lincseltek meg. A temesvári felkelés vérbe fojtása ügyében ugyan született jogerős ítélet – az események után tizenkilenc évvel, 2008-ban két tábornok, Mihai Chițac és Victor Atanasie Stănculescu tizenöt éves börtönbüntetést kapott –, de a többi vérengzés kivizsgálása eddig váratott magára – jegyezte meg Kolumbán.
Az ok, amiért a múlttal való elszámolás késett, prózai: sokan az akkor hatalmon lévők közül ma is aktív szereplői a román politikának, csak nem az államapparátus részeként, hanem a gazdasági elit vagyonos képviselőjeként. Az udvarhelyi szakember szerint közvetlenül a forradalom után zajló vizsgálatok pontosan azonosították a terrorista mesterlövészeket, akik Bukarestben és más nagyvárosokban a legtöbb ember haláláért felelősek, illetve a parancsok kiadóit is. A legfőbb ügyész szerint az eddigi vizsgálatokban az ügyészek nem hasznosítottak fontos információkat. Példaként említette, hogy soha nem kérték ki a román szenátus által létrehozott vizsgálóbizottság iratait, pedig ez a testület több ezer embert kihallgatott közvetlenül a forradalom után. Bogdan Licu hiányolta a román belföldi hírszerzés által készített jelentést is, amely – mint mondta – szintén nem található meg az ügyészségi aktában. Kifogásolta, hogy az eddigi kihallgatások „általános és formális” jellegűek voltak, és a vizsgálat során nem nevezték meg azokat a személyeket, akik a tüntetőkre lőttek, pedig a vizsgálati anyagok tartalmazzák ezeket a neveket.
2016. 04. 15. (XX/15)
