A Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech) két kutatója, Konstantin Batygin és Michael Brown a Naprendszer jelenlegi felépítéséről alkotott jelenlegi elképzeléseinket talán radikálisan megváltoztató megfigyeléseket közölt a nívós Astronomical Journal csillagászati lapban. A Naprendszer jelenleg hivatalosan rögzített elrendezése a következő: a középpontját alkotó, a Földnél több mint 300000-szer nehezebb csillag körül 8 bolygó kering, melyek közül a legkülső a Neptunusz. Ezen túlmenően egy aszteroidaövezet, több aszteroidacsoport és törpebolygó is tagja a rendszernek. Pont egy, az aszteroidaövezethez hasonló, de főleg jégtörmelékből álló zóna megfigyelése vezetett ahhoz a matematikai hipotézishez, hogy léteznie kell még egy külső bolygónak. A Kuiper-öv egy nagyjából fánk alakú, az aszteroidaövezetnél mintegy 20-szor szélesebb terület a Neptunuszon túli régióban, mely otthont ad három törpebolygónak is, többek között a Plútónak (melyet 2006-ban „minősítettek le” törpebolygóvá).
A felfedezés nem egyik napról a másikra pattant ki a tudósok fejéből. 2014-ben publikálta Chad Trujillo és Scott Shepherd tanulmányukat, mely rámutat, hogy 13 távoli, a Kuiper-övben elhelyezkedő objektum osztozik egy furcsa keringési tulajdonságon. Ők vetették fel először magyarázatképpen egy kisebb bolygó létezésének a lehetőségét. Bár Brown ezt valószínűtlennek tartotta, felkeltette érdeklődését, és szólt az elméleti fizikus Batyginnak. A praktikus és az elméleti megközelítés együttműködése és összeütközései révén jutottak el a felismeréshez, hogy a szokatlan keringési pályájú objektumok közül 6 valószínűtlen mértékben együttmozog. Brown hasonlatával élve, „mintha egy órának hat karja lenne, melyek eltérő tempóval járnak, mégis ugyanott vannak, amikor felnézel”.
További megfigyelések hatására ismerték el, hogy ilyen egybeesés nem történik véletlenül. A kutatók szerint az egyetlen lehetséges magyarázat a jelenségre egy, a korábban sejtettnél jóval nagyobb bolygó létezése, melynek keringési pályája eltér az összes többi bolygóétól, mégsem ütközik azokkal, vagy a kérdéses Kuiper-övbeli objektumokkal. Később további kutatásaik is ezt a tézist támasztották alá. Arra a kérdésre viszont, hogy megtaláltuk-e a kilencedik bolygót, a válasz határozott nem. Bár a pályája ismert, a kutatóknak fogalmuk sincs annál, hogy azon belül merre helyezkedhet el. Ami a jelenlegi feltételezéseket illeti, úgy tűnik, hogy a Planet Nine (Kilencedik Bolygó) tömege körülbelül 10-szerese a Földének, és egy bizarr, elnyújtott ellipszis alakú pályán kering – jellemzően a Neptunusznál is hússzor távolabb a középponttól. Ez azt is jelenti, hogy 10-20 ezer földi évbe telik, mire a Kilencedik Bolygó megkerüli a Napot.
2016. 02. 05. (XX/05)
