hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kádári bosszú áldozatai
1956 utáni megtorlások és a Biszkuügy: az ügyészség kudarcai?

2015. 06. 11.
Ötvenhét éve, 1958. június 9-e és 15-e között zajlott le Budapesten Nagy Imre és társai pere, melynek nyomán a forradalom miniszter­elnökét két társával együtt kivégezték. Az 1956 utáni megtorlások kérdése az ügyészség súlyos kudarcával végződött Biszku-ügy miatt máig téma Magyarországon. De ki volt a megtorlás első és az utolsó áldozata? Mikor volt az utolsó, 1956 miatt végrehajtott kivégzés Magyarországon?

Az 1956. november 4-én szovjet fegyverek révén hatalomra jutott, működése kezdetén párját ritkítóan népszerűtlen, legitimációval még a rákosista alkotmánynak megfelelővel sem rendelkező Kádár-kormány mozgástere meglehetősen szűk volt az első időben. A kormány kezét egyfelől az országban található egyetlen működőképes fegyveres erőt – sőt: egyetlen működő hatalmi szervet – jelentő Vörös Hadsereg és a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Magyarországon tartózkodó megbízottai kötötték meg. Másfelől az országot október 23-a óta általános sztrájk bénította meg. A forradalom idején létrejött munkástanácsok az üzemekben párhuzamos hatalmat építettek ki a kormánnyal szemben.

Harmadrészt november 4-e óta a budapesti jugoszláv nagykövetségen tar­tózkodott a rákosista MDP feloszlatása után alakult MSZMP első Intéző Bizottságának többsége Nagy Imrével az élen, aki magát továbbra is Magyarország legitim miniszterelnökének tartotta, és – mint kiderült: élete árán is – megtagadta, hogy lemondásával legitimálja a november 4-ei szovjet támadást és Kádár hatalomátvételét. Kádár és kormánya erőfeszítései november-decem­berben Nagy Imre és csoportja jugoszláv nagykövetségről történő eltávolítására, illetve az általános sztrájk leszerelésére irányultak. Ebben az idő­szakban politikájukban a fenyegetés helyett a később rendre megszegett ígéretek domináltak. Nagy Imrének és társainak szabad hazatérést ígértek, a sztrájkoló munkások vezetőit a parlamentbe hívták tárgyalni. Ehhez képest Nagy Imrét és társait orosz katonák hurcolták Romániába, ahol 1957 március-áprilisában sorra tartóztatták le a csoport tagjait, a munkástanácsok parlamentbe érkező vezetőit pedig december 11-én elfogták. 

Ugyanezen a napon az Elnöki Tanács közzétette törvényerejű rendeletét a statárium bevezetéséről. A rögtönbíráskodás nem csupán erőszakos bűncselekmények elkövetésére, hanem például fegyver- és lőszerrejtegetésre is kiterjedt. A rövidített eljárás során csak halálos ítélet volt kiszabható.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!