Szulejmánijjában a kopt keresztény templomnak nincs külön neve. A kurdok úgy hivatkoznak rá, hogy „a kopt templom”. A hegyek lábánál áll. Ezt a területet jelölte ki a kormányzat, amikor 2011-ben Moszulból egy jelentősebb kopt közösség érkezett dolgozni Kurdisztánba, és kért engedélyt, hogy templomot építhessen. Ezt az engedélyt, a kurd kormányzat – ellentétben a szektáriánus erőszakba belefulladó szunnita vagy síita kormányzatokkal – meg is adta, a területen megkezdődtek az építkezések, felhúzták a templomfalakat és néhány kisegítő épületet. A templom azonban sosem készült el. És nem is tűnik úgy, hogy valaha is kész lesz.
Hosszasan autózunk kísérőmmel Hiúa Dzsaffal, a Kurdiszáni Hazafias Unió politbürójának tagjával, mire elérjük a területet.
„Tartsd fejben, hogy a húsvét miatt böjtölnek” – mondja eligazításként, amikor rákanyarodunk a domboldalra. Feltűnik előttünk a keresztekkel díszített sárga templomfal, a kapu mellett álló torony, melynek tetején csillog a fényben a kereszt. Csak templom nincs sehol. A kocsit leparkoljuk, gyalog megyünk be a kapun. A templom udvarán gyerekek rohangálnak, sátrak állnak, ameddig a szem ellát, a sátrak között pedig kifeszített köteleken szárad a mosás.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 04. 24. (XIX/17)
