A szinapszis egy mindössze tíz nanométeres struktúra az agyban. Ezen keresztül „beszélget” egymással az emberi agyban lévő mintegy 86 milliárd idegsejt. A tudósok régóta sejtették, hogy létezik az idegsejtek kommunikációjában egy visszacsatolási mechanizmus, mely leállítja az érintett szinapszist, ha túl sok információ érkezik onnan. A „kikapcsolás” úgynevezett jelmolekulák révén történik, amelyeket a szinapszisok receptorai érzékelnek. Ezek a jelmolekulák nagyon hasonlítanak a kannabisz pszichoaktív hatóanyagára, a THC-re, amely szintén képes aktiválni a receptorokat. Amikor valaki füves cigit szív, a THC elárasztja az agyát, és „elhangolja” az idegsejtek kommunikációját.
Azt viszont csak most sikerült bebizonyítani, hogy valóban eltűnik onnan a receptor. Ez a marihuánához való hozzászokás káros hatásainak tudományos bizonyítéka.
Mint Katona István, a kutatás vezetője elmondta, a vizsgálathoz egy speciális, a tudományos kutatások terén úttörő eszközre, úgynevezett szuperrezolúciós mikroszkópra volt szükség. Ez a találmány tavaly Nobel-díjat ért, bár még csak pár éves fejlesztésről van szó. Egy uniós pályázat megnyerésével az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéhez került Európa első ilyen eszköze. Ennek segítségével egyszerre 6-8-10 fehérjét is lehet vizsgálni, megfelelő felbontásban. Ez áttörést jelent az idegrendszeri és mentális betegségek eredetének feltárásában is.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2015. 04. 17. (XIX/16)
