hetilap

2007-ben a Pegasus Financial Consulting GmbH (Pegasus) magyarországi együttműködő partnere, a német Commerzbank által kínált kölcsönkonstrukcióra hívta fel néhány tucat magyar állampolgár figyelmét. A konstrukciót jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező, ugyanakkor pénzhiánnyal küzdő magánszemélyeknek dolgozták ki.
A szövevényes ügy megértéséhez az egyik károsult vallomása szolgál alapul. A folyósítható hitel összegét a bank által készíttetett ingatlan-értékbecslés alapján határozták meg, ám mint kiderült, a megítélt összeg az ingatlan árának sokszorosa volt. Történetünk szereplője 4,6 millió svájci frank hitelt kapott, ami az akkori 146 Ft/CHF árfolyamon számítva 671 millió forintnak felelt meg. (Jelenlegi árfolyamon 1,1 milliárd forint.) A fedezetül felajánlott ingatlanok reális ára körülbelül 200 millió forint volt, ám az értékbecslésben már 400 millió szerepelt.
A bank előre közölte, hogy a kölcsönt alapvetően befektetési célra nyújtja: a pénz túlnyomó részét egy liechten­steini bejegyzésű biztosító, a Vienna Life a Man befektetési alapba fekteti be, kisebb részét a hitelfelvevő szabadon felhasználhatja. A bank nem látott hitelképességi problémát, noha tudta, hogy az adós ingatlanait közel 50 millió forint hitel és adótartozás terhelte. „Ezt én annak tudtam be, hogy a bank meg volt győződve a Man befektetési alap megbízhatóságáról, és számomra ez volt a legmeggyőzőbb érv a kölcsönkonstrukció elfogadásához” – nyilatkozta az adós a békéltető testületnek évekkel később. „Az értékbecslés után a bank arról tájékoztatott, hogy azért előnyös számomra a kölcsönkonstrukció, mert nem kell törődnöm a bank részére fizetendő kamatokkal, hiszen az első éves kamattal megegyező összeg el lett különítve, az azt követő időben pedig a Man befektetési alap hozamaiból lehet majd törleszteni” – olvasható a Hetek birtokába került dokumentációban.
Ha a hozam átlagosan eléri az évi 6 százalékot, akkor a futamidő végére a nyereség és az életbiztosítással garantált befektetés összege azonos lesz a banktól felvett hitel összegével – legalábbis ezt hitették el az adóssal. Ha pedig a hozam meghaladja az évi 6 százalékot, további nyereségre tesz szert. Márpedig az ügyletet bonyolító biztosítási cég ügynöke szerint a Man 9 százalékos hozamot fog produkálni. Mindezt arra alapozta, hogy alapos vizsgálatuk után megállapították, hogy a Man a megelőző 20 évben átlagosan évi 15 százalékos hozamot tudott elérni. „A fenti hozamprognózisokat visszaigazoltattam a bankkal, amely szóban több alkalommal is megerősítette azt” – nyilatkozta utóbb az adós.
Arról, hogy mi lesz, ha a hozam mégsem éri el a 6 százalékot, csak annyit mondtak az adósnak, hogy a futamidő végén, azaz 2020-ban neki kell helytállnia a bank esetleg fennálló követeléseiért. „A banknál inkább arra fektettek hangsúlyt, hogy 8-9 év eltelte után a kölcsönösszeg és annak kamatai a Man befektetési alap hozamaiból maradéktalanul kiegyenlítésre kerülnek, és ki is szállhatok a kölcsönkonstrukcióból, de a kölcsönjogviszony megszűnése után a Man hozamaiból olyan összeg fog felhalmozódni, amely a családom megélhetését maximálisan biztosítja” – nyilatkozta az adós.
A mesébe illő szerződés 2007-ben megköttetett: a bank által megítélt 4,6 millió svájci frankból a Vienna Life biztosító 3,6 milliót azonnal befektetett a Man-alapba, 330 ezer svájci frankból kifizették az adós ingatlanait terhelő tartozásokat, a hitel első éves kamata fedezetéül 207 ezer svájci frankot, a bank díjának kifizetésére pedig 92 ezer svájci frankot vontak le. Az adós 315 ezer svájci frankot kapott szabad felhasználásra.
Az álom azonban szinte azonnal foszlani kezdett, a Man hozama már 2007-ben gyenge volt, 2008-ban pedig befektetési jegyeinek értéke meredek zuhanásba kezdett. A vártnál jóval kisebb hozamokból az adós nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket, ezért a bank 2011 márciusában felmondta a hitelszerződést. Különös módon a legfőbb indok az volt, hogy az adós ingatlanát körülbelül kétmillió forint végrehajtási jog terhelte.
A Commerzbank képviselője a 2011-ben kezdődött tárgyalásokon már kifejezetten negatívan beszélt az adósnak a Man-alapról, mint ami biztosan nem képes évi 9 százalékos hozamot produkálni. Bár az adós ingatlanainak elárverezésére még nem került sor, az már egyértelmű, hogy megegyezésre nincs esély.
Az adós több fórumon is panaszt tett, mivel úgy érzi, becsapták: „A bank a kölcsönszerződés megkötése előtt nem vizsgálta meg teljes körűen a hitelképességemet”. „Hibás konstrukciót dolgozott ki, mert nem mérlegelte kellően, hogy mi történik, ha a Man befektetési alap hozamai nem elégségesek a 13 éves futamidő végén a hitel – a tőke és a kamatok – fedezetére”, nyilatkozta az adós. Egyebek mellett azt is sérelmezi, hogy arra sem készítették fel, mi történik, ha egyszerre kezd zuhanni a hozam és a fedezetként szolgáló ingatlanok értéke.
Az adós szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) joggyakorlata alapján megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, ha a bank elhallgat vagy homályban hagy olyan információkat, melyek szükségesek a kölcsönt felvevő számára a megalapozott döntéshez.
Az adós végül Pősze Lajos független országgyűlési képviselőhöz fordult, aki levelet írt a német nagykövetnek. A levél egyik lényeges eleme, hogy „a Commerzbank az említett és vizsgálandó kölcsönszerződések megkötése előtt nagy valószínűséggel úgy látta el tevékenységét, hogy annak folytatására nem rendelkezett a PSZÁF által kiadott engedéllyel, és nem tájékoztatott arról, hogy engedély nélküli tevékenységet végez”, olvasható a lapunk birtokába került dokumentumban.
A képviselő hivatalosan megkereste a PSZÁF-ot is, ahol a vizsgálat lefolytatása után idén februárban azt a választ kapta, hogy bár a felügyelet feltárt „bizonyos szabálytalanságot” a banknál, ennek ellenére az eljárást intézkedés nélkül megszünteti.
A birtokunkba került indoklás szerint a Commerzbank arra hivatkozott, hogy közte és a Vienna Life biztosító között semmilyen jogviszony nem állt fenn, és a bank már csak azt követően nyújtott hitelt mintegy 25 hasonló esetben, hogy a hiteligénylők előzőleg megkötötték az életbiztosítást. A PSZÁF elfogadta a bank érvelését, miszerint a biztosítás és az ahhoz a bank által nyújtott hitelek nem képeznek egyazon konstrukciót, valójában semmi közük egymáshoz. Különös, hogy annak ellenére döntött a bank számára kedvezően a PSZÁF, hogy tanúvallomások szerint több biztosítási szerződést a bankban kötöttek meg, és több esetben a bank tisztségviselője magyarázta el a bonyolult konstrukció lényegét az ügyfélnek. A PSZÁF megállapította, hogy a bank nem jogosult biztosítási tevékenységre, de azt is megállapította, hogy ilyen tevékenységet nem is végzett.
Az ügy egyik kulcsszereplője, aki a 25 ügyfelet beszervezte, a PSZÁF-nál kétszer is vallomást tett, és másodszor azt mondta, a bank tevékenyen részt vett az ügyfelek meggyőzésében, illetve a konstrukció elmagyarázásában, és több ügyfél csakis a bank magyarázata alapján döntött a biztosítás megkötése mellett. A PSZÁF végül ezt sem találta aggályosnak. Mint ahogy azt sem, hogy a bank a fedezetül felajánlott ingatlanok sokszorosának megfelelő hiteleket nyújtott az ügyfeleknek.
A PSZÁF megállapította, hogy a Commerzbank 2006-ban szerződést kötött a Pegasusszal, aminek értelmében a bank jutalékot fizetett azon ügyfelek után, akiket a Pegasus hozott, és akik a Vienna-féle életbiztosítás befizetéséhez a banktól vettek fel kölcsönt. A bank 2006–2007 során, akkori árfolyamon számolva, mintegy 100 millió forintnyi jutalékot fizetett a Pegasusnak, ám ez sem jelenti azt, hogy a bankhitel és az életbiztosítás egyazon konstrukció lett volna. Éppen ezért a bankot csak azért terheli felelősség, hogy a fenti szerződésről nem tájékoztatta a PSZÁF-ot, ez a mulasztás azonban több mint öt évvel ezelőtt történt, így ma már semmilyen módon nem szankcionálható – olvassuk a PSZÁF határozatában.
Pősze Lajos szerint azonban van a történetnek egy olyan olvasata is, hogy a szövevényes ügyben a megtévesztett ügyfelek pénze eltűnt a Man befektetési alapnál, a fedezetül felajánlott ingatlanaikat pedig árverés fenyegeti. A képviselő ezek után a vádhatósághoz fordult, jelenleg a Fővárosi Főügyészség vizsgálja az ügyet. A Hetek információi szerint a bank 25 magyar állampolgárral kötött a fentihez hasonló hitelszerződést összesen mintegy 20 milliárd forint értékben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek