Egyelőre több lépést nem tervez a kormány a devizahitelesek megsegítésére – nyilatkozta nemrégiben Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Egyik intézkedés sem örökké tartó, mivel mindegyiknek jelentős költségvetési vonzata van, ami a többi adófizetőt terheli. Az árfolyamgát-konstrukciót meghosszabbított határidővel május 31-éig lehet igénybe venni, bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly a lehetőséget korlátlan ideig fenntartaná. Szerinte március végéig az érintettek harmada, azaz több mint 150 ezer ember élt a lehetőséggel, de az arányt megdupláznák.
Az árfolyamgát lényegében azt jelenti, hogy minimum 3, maximum 5 évig rögzített árfolyamon törleszthető a devizahitel (CHF: 180 HUF, EUR: 250 HUF, JPY: 2,5 HUF). Ezután az ügyfél piaci árfolyamon törlesztheti tovább a devizahitelét. Ehhez hozzájön a gyűjtőszámláján felgyűlt forinthitel, ami az árfolyamkülönbségből fakadó tőketartozás-többletet tartalmazza, míg a kamatrészt érintő árfolyam-különbözetet a bank és az állam közösen átvállalják – ezt rögzíti a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás. Szász Károly nemrég sajtótájékoztatón elmondta: így az árfolyamgátat választók mentesültek összesen 9,2 milliárd forint hitelkamat megfizetése alól. Az árfolyamgátas kölcsönök aránya a jogosult devizakölcsön-volumen 40 százalékát, 1250 milliárd forintot tesz ki.
Az árfolyamgátat megelőzte a kedvezményes végtörlesztés lehetősége, amellyel közel 170 ezer devizahiteles család élt a tavaly februári határidőig.
2013. 05. 17. (XVII/20)
