Négy kérdés, meg néhány ötödik
2010. 11. 19.
A kormány semmisségi eljárást kezdeményez azok ügyében, akiket a 2006 októberi budapesti zavargások kapcsán, de csak rendőrök tanúskodása alapján ítéltek el. A rendzavarásokkal összefüggő ügyekben a rendőrség 141 személyt vett őrizetbe. Az illetékes kormányzati hely szerint mintegy kétszáz ügyben válik esedékessé a meghozandó semmisségi határozat. Mindezzel kapcsolatban nem kétszáz, nem is 141, hanem csupán négy-öt kérdést tennék fel – merő tudatlanságból.Először: ha csak 141 őrizetbe vétel történt (és hihetőleg ezek nem mindegyike folytatódott bírósági eljárással, még kevesebb végződött elmarasztaló bírói ítélettel), akkor hogyan és miért lesz ebből mintegy kétszáz semmisségi eljárás?Másodszor: ha eddig csupán rendőrök tanúskodása alapján is hozhattak a bírák elmarasztaló ítéleteket, akkor ezt önkényes jogértelmezésük magyarázza (ilyen számban és különböző bíróságokon egybehangzóan!), vagy netán valami joghézag tette lehetővé?Harmadszor: amennyiben sem ez, sem az nem volt az ilyen tanúvallomások alapján hozott ítéletek oka, hanem a bírák a hatályos jog alapján jártak el, akkor a kormányzat most miért nem a jogszabályok módosítására tesz javaslatot, miért utasítja a bírákat (és milyen alapon utasítja) semmisségi határozatok meghozatalára?Negyedszer: ha itt nem a bírói függetlenség megsértésével állunk szemben, és a kormány nem is utasít, csak sugalmaz (ugyan mi a különbség), akkor is kérdés, hogy nem a Legfelsőbb Bíróság dolga volna-e iránymutató döntést hozni. Ám annak hogyan lehetne visszamenőleges hatálya?Volna még ötödik kérdésem is: mit akar a kormány elérni ezzel a lépésével? Önmaga számára kíván felmentést szerezni azoknak a huligánoknak (pardon: „forradalmároknak”) a felmentésével, akiket annak idején spanyolfal mögül vagy épp nyíltan a Fidesz maga bujtogatott a rendzavarásokra? (Lásd: Orbán és Kövér közös kordonbontó akcióját a Kossuth téren – no meg az éveken át folytatott hazaárulózást.) Netán a visszamenőleges jogalkalmazás anomáliáját próbálja egy újabb kázussal elfogadhatóbbá tenni? Esetleg ez úton is azt akarja rendőrök és bírák tudomására hozni, hogy jog csak az, amit a kormány épp annak minősít, jó fiú meg csak az lehet, aki ezt tudomásul veszi?Avagy éppenséggel az a célja (az előbb mondottakon kívül), hogy a szélsőjobb köreiben erősítse a befolyását, miközben „hátulról mellbe” módra meghozott gazdasági intézkedéseivel számottevő tömeg anyagi gondjait fokozza?
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.