hetilap

Fiorét 1985-ben elítéltek a Nuclei Armati Rivoluzionari (NAR) nevű olasz terrorszervezetben való tagsága és fegyveres rablás vádjával. A NAR 1977 és '81 között 33 gyilkosságot követett el Olaszországban, többek között a nevükhöz fűződik az addigi legvéresebb európai merénylet, az 1980-as bolognai mészárlás. A város pályaudvarán egy nagy erejű, távirányítással működésbe hozott bombát robbantottak, amely 85 embert ölt meg, és 200-at megsebesített. A csoporthoz - amelynek tervei között szerepelt Cossiga akkori olasz államelnök meggyilkolása is - tartozott mások mellett Gianfranco Fini későbbi neofasiszta politikus is, az olasz alsóház jelenlegi elnöke.

Fiore az olasz igazságszolgáltatás elől Libanonon keresztül Angliába menekült. A közel-keleti országban nyelvtudása révén tolmácsként a brit követségen dolgozott, miközben kapcsolatokat tartott fenn a fegyveres libanoni falangista mozgalommal.

Libanonból egy korábbi NAR- taggal, Massimo Morsellóval érkeztek Londonba, ahova további 35-40 olasz neofasiszta követte őket. (Egyiküket, a kettős rendőrgyilkosság és egy 9 millió fontos bankrablás miatt 40 éves börtönre ítélt Luciano Petronét kiadták Olaszországnak.) Annak ellenére, hogy Margaret Thatcher gyakran ismételte nyilatkozataiban, hogy szükség lenne harcolni a nemzetközi terrorizmus ellen, az angol és olasz hatóságok nem tudtak fellépni Fiore ellen. (Emiatt az antifasiszta Searchlight magazin és a Sunday Express újságírói feltételezik, hogy Fiore kapcsolatban állhatott a brit titkosszolgálattal is, vagy legalábbis annak szélsőséges eszmék iránt fogékony tagjai védelmet nyújthattak neki. Fiore ezt tagadta.)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek