A hírhedt birodalmi Kristályéjszaka (1938. november 9-10.) után a zsidók nemcsak állampolgári jogaikat veszítették el, de az életből való kiszorításuk részeként megkezdték kifosztásukat is. Az erről szóló döntést Göring 1938. november 12-én, azon az értekezleten ismertette az illetékesekkel, amelyet a Kristályéjszaka utáni helyzet értékelésére hívtak össze. Göring azt is megemlítette, hogy a Führer őt, Göringet bízta meg: (1) a zsidó ügyek intézésével; (2) a zsidók kiszorításával a gazdasági életből; (3) tárgyalja meg a nagyhatalmakkal, hogyan lehetne megszervezni a zsidók Madagaszkárra történő deportálását.
Lehetséges, hogy Hitler a számára totális diplomáciai győzelmet jelentő müncheni konferencia után azt hitte, ha Angliát és Franciaországot rá tudta arra venni, hogy átadják neki a Szudéta-vidéket, akkor azt is elérheti, hogy befogadják a menekülni-kivándorolni próbáló német és osztrák zsidókat. Vagy ha erre nem is hajlandók, azt megengedik neki, hogy Madagaszkárra deportálja a zsidókat.
A főkormányzó megrémült
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2010. 03. 26. (XIV/12)
