„Amennyiben fenti módosítások bármelyikét igénybe kívánja venni, a szerződésmódosítás keretében az Önnel kötött finanszírozási szerződés Általános Szerződési Feltételek kamat- és árfolyam különbözet számítására vonatkozó rendelkezései a jelenleg hatályos Általános Szerződési Feltételekkel összhangban is változnak" - írja egyik levelében a Merkantil Bank. Egy ilyen mondat értelmezése még a magasan képzett ügyfelet is nehéz feladat elé állítja, nemhogy a szövegértési problémákkal küszködőt. Így nem csoda, hogy egyre több családban dőlnek be a hitelek, hiszen már akkor sem tudták teljesen világosan, hogy mit vállalnak, amikor aláírták a hitelszerződést. Mikulás Gábor információs és PR-tanácsadó szerint az ügyfelek írás-olvasásbeli hiányosságaival a szolgáltatók rendre visszaélnek. Az ügyintézések során egyre gyakoribb az írásra „kényszerítés", ami sokakat elbizonytalanít, érdekérvényesítő képességük minimálisra csökken. Ráadásul a tapasztalatok szerint a fiatal felnőttek írásbeli képességei életkoruk előrehaladtával egyre romlanak.
„Az olvasási képességek hiánya súlyos egyéni és nemzetgazdasági károkkal jár. Az alacsony olvasási képességűek közül kerülnek ki a tartósan inaktívak, kétszer akkora eséllyel vesztik el a munkájukat, mint a közepesen vagy jól olvasók, illetve jellemzően ők a leginkább befolyásolhatók üzleti vagy politikai téren" - hívta fel a figyelmet a problémára Peter Schneck IBBY-elnök (International Board on Books for Young People) néhány évvel ezelőtt egy budapesti olvasáskongresszuson. Nem véletlenül: Magyarország az inaktívak számát tekintve az uniós élmezőnyben van. A funkcionális analfabetizmus az írás-olvasás-számolásnak mint alapképességeknek olyan alacsony szintjét jelenti, amely egyre kevésbé teszi lehetővé új információk feldolgozását, új tudás megszerzését, a személyközi kommunikációk működtetését.
Az Európai Bizottság 2008-as jelentése szerint a Lisszaboni Stratégia oktatási és képzési céljaitól egyre távolabb kerültünk. A tagországokban nem csökkent a rosszul olvasók aránya, sőt, a tervezett 20 százalékos javulás helyett mintegy 10 százalékkal nőtt a szövegértési gondokkal küszködők száma 2000 óta. Az olvasási képességek mérésénél Románia és Bulgária található a lista alján, a tanulók 54, illetve 51 százaléka tartozott a „rosszul teljesítő" kategóriába. Az élbolyt Finnország vezeti (4,8 százalék), a sorban Észak-Írország (12,1 százalék), majd Észtország (13,6 százalék) következik. Az amerikai felnőtt lakosság 14 százaléka pedig egyáltalán nem tud olvasni, s a helyzet egyre romlik. Az írástudatlanság különösen jellemző mindenhol a munkanélküliekre és a börtönrabokra. Világszerte 774 millió ember analfabéta, a kétharmaduk nő. Általában ha a szülők nem tudnak olvasni, akkor gyermekeik sem fognak megtanulni.
2009. 04. 10. (XIII/15)
