A tanszék munkatársai – mintegy ötven fős csapattal – a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének felkérésére terjedelmes tanulmányban fogalmazzák meg, hogy a
mostani gazdasági-társadalmi trendek alapján várhatóan milyen lesz Magyarország
2025-ben. A hamarosan elkészülő elemzést még nem tárták a nyilvánosság elé.
Nováky Erzsébet (képünkön), a tanszék vezetője, a hazai jövőkutatás elsőszámú
szakértője érdeklődésünkre előzetesen elmondta, kutatásaik során a
befolyásolható folyamatokat – mint például a demográfia, az egészségügy, a lelki
betegségek, az oktatás, a közigazgatás, a települések fejlesztése –, valamint a
tőlünk függetlenül zajló, ám jövőnkre jelentős befolyással bíró változásokat – a
globalizáció, a technikai fejlődés és a gazdaság – is górcső alá vették a
lehetséges jövőképek felvázolásánál. Egyebek között a társadalmi megújulás
lehetőségeit is feltérképezték. „Kérdőíves felméréssel vizsgáltuk a mai
fiatalok, azaz a 2025-ös időszak meghatározó generációjának jövőről alkotott
nézeteit. Hogyan gondolkodnak a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők
az elkövetkező 18-20 évről? Mire számítanak mint a jövő munkavállalói,
állampolgárai és mint a civil szféra tagjai? Miként képzelik el személyes
életüket, milyen lesz a családjuk, hány gyermeket terveznek, és mit tesznek
azért, hogy reményeik megvalósuljanak, illetve félelmeik mérséklődjenek?” –
sorolt fel néhány jellemző kérdést a jövőkutató. Ennek alapján azt elemezték,
hogy vajon milyen jövőalternatívák formálódhatnak ki akkor, ha a ma
középiskolásainak és egyetemistáinak gondolkodása válik hazánkban jellemzővé.
„Sajnos ezek között az alternatívák között több olyan is van, amely háttérbe
szorítja a közösségi szemléletet, nagy teret enged az egyéni érdekeknek.
Megjelenik a bizonytalanságot kezelni nem tudó, a változásoktól rettegő és
kallódó fiatalok tömeges elterjedésének víziója, és lehetségessé válhat az is,
hogy a mai középiskolások 16 százalékát kitevő céltalanok gondolkodása lesz a
meghatározó tizennyolc év múlva” – említett egy konkrétumot a még publikálatlan
elemzésből Nováky Erzsébet. Ugyanakkor hozzátette: szerencsére a középiskolások
közel felét kitevő racionális gondolkodású „jógyerekek”, illetve az
egyetemisták, főiskolások 40 százalékát kitevő „élet-tervezőmérnökök” és
„kincstári optimisták” is felnőnek, akik képesek lehetnek elősegíteni a
társadalmi-gazdasági fejlődést.
A tanszékvezető szerint egyébként a következő évtizedek globálisan a tudomány
által indukált változásokról szólnak majd, hiszen az új technológiák – például a
digitalizáció, a nano- és biotechnológia – alapvető változásokat hoznak a
gazdasági és társadalmi életben. Várható az eddig leginkább elméleti, vagy csak
laboratóriumban létező új technológiák tömeges megjelenése: a génmanipulált
élelmiszerek terjedése már ma is érzékelhető, a nano- és biotechnológiai
alkalmazások pedig hamarosan „megérkeznek”. Izgalmas kérdéseket vet fel az
eljárások „kétélűsége”: többségük egyaránt jelent majd új lehetőségeket és új
veszélyeket is az emberek számára. „A génmanipulált élelmiszerek kapcsán sok
félelem él bennünk, »természetellenesnek« érezzük ezeket a termékeket. A
cukorbetegek, a lisztérzékenyek, vagy más allergiában szenvedők életminősége
szempontjából azonban minőségi javulást jelenthet az igényeikhez igazított
élelmiszerek megjelenése. Az igazi kérdés tehát az, hogy tudjuk-e majd
hatékonyan szabályozni a génmanipulált élelmiszerek termelésének feltételeit és
a különböző etikai kérdéseket” – mutatott rá Nováky Erzsébet.
Ami a kontinens jövőjét illeti, a szakértő kiemeli: az Európai Unió egyfajta
csapdahelyzet előtt áll. „Gazdasági értelemben az integráció már nagyon széles
körű, amit követnek a politikai események is, hiszen egyre több feladatot
delegálunk szupranacionális szintre, azaz Brüsszelbe. Ez a delegálás azonban az
eltávolodás veszélyét rejti magában, hiszen az egyes állampolgárok számára az EU
beláthatatlan távolságra helyezkedik el mind fizikai, mind szellemi értelemben”
– magyarázta. Szerinte az integráció további mélyülése elképzelhetetlen egyfajta
társadalmi kohézió nélkül. Az állampolgári kötődés hiánya ugyanis a szavazási
hajlandóság csökkenésétől kezdve az adófizetési morál további romlásáig számos
csapdát rejt magában.
Visszatérve Magyarország jövőjéhez, a kutató hangsúlyozta, a globális folyamatok
alakulására (ilyenek az új nagyhatalmak, mint Kína és India felemelkedése, vagy
a fundamentalista iszlám és az USA vezette nyugati civilizáció harca) egy ilyen
kicsi országnak nagyon kevés hatása lehet. Ennélfogva esetünkben még fontosabb
lenne, hogy figyelemmel kövessük a globális gazdasági-társadalmi trendeket és
meg tudjuk találni a megfelelő válaszokat. „Például elég nagy biztonsággal
kijelenthető, hogy a Magyarország felé irányuló migráció tovább fog erősödni, és
a társadalomra a nagyobb mértékű heterogenitás lesz a jellemző. Ez új
kihívásokat jelent, hiszen a migráció befolyásolja a munkaerőpiacot, az
egészségügyi rendszert, a jogrendszert, az iskolarendszert. Megfelelő
»előrelátás« birtokában érdemes már most úgy alakítani ezeket a rendszereket,
hogy képesek legyenek kezelni a felmerülő problémákat” – említette a jövőkutató.
Nováky Erzsébet végül kiemelte: jövőnk kedvező irányba történő alakításával
kapcsolatban fontos megérteni, hogy azért a közösség minden tagja felelős (igaz
különböző mértékben), így nem lehet pusztán a vezetőktől, az elittől várni a
pozitív jövőalternatívák beteljesítését.
2008. 01. 04. (XII/1)
