A kormány szerint stratégiai vállalatokat véd a frissen elfogadott törvény. A
jogszabály konkrét célja a Mol „megvédése” a külföldiek, jelen esetben az
osztrák OMV felvásárlásától. Az OMV júniusban 10 százalékos plakettje mellé 8,6
százaléknyi Mol-részvényt vásárolt. Az óriáscég ezen lépését ellenséges
felvásárlásnak minősítette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki ez ügyben Orbán
Viktor teljes támogatását is élvezi. „Meg kell védeni a nemzeti érdekeket” –
egyezett meg a kérdésben a két legnagyobb párt elnöke.
Szeptember végétől nyilvánvalóvá vált, hogy az OMV-nek komolyak a szándékai a
Molt illetően, hiszen a részvények darabjáért rendkívül magas, 32 ezer forintos
ajánlatot tett. Az osztrák cég a két társaság közötti fúziót tűzte ki céljául. A
Mol menedzsmentje az osztrák vállalat jelentős ajánlatára nehezen tudott nemet
mondani, ekkor sietett segítségére az Országgyűlés, amely sebtiben törvényt
alkotott „a stratégiai vállalatok védelméről”.
Az új jogszabály valószínűleg elveszi az OMV kedvét a további
részvényvásárlástól, ám úgy tűnik, a magyar államot hozza nehéz helyzetbe. Az
Európai Bizottság ugyanis már korábban perrel fenyegette Magyarországot,
amennyiben olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, amely akadályozza a tőke
szabad áramlását az Európai Unión belül. Nos, Charlie McCreevy belső piaci
biztos a „lex Mol” elfogadása után néhány órával már levélben jelezte, hogy
súlyos intézkedéseket foganatosít, amennyiben a magyar állam kirekeszti az uniós
vállalatokat.
Az új jogszabály a nemzetközi sajtóban is komoly visszhangot kapott. Sokan
kritizálják azért, mert az amúgy magánkézben lévő cégek menedzsmentjeinek
kedvez, akik így könnyebben tartják meg pozíciójukat, másrészt a jogszabály
korlátozza a tőkepiacot. A Reuters cikke annyiban mégis a törvény „védelmére”
kell, hogy megjegyzi, hogy hasonló intézkedésekre Franciaországban,
Németországban és Spanyolországban is sor került már.
A „lex Mol” a hazai gazdasági élet szereplőit is komolyan megosztja. Bokros
Lajos volt pénzügyminiszter a Financial Times hasábjain súlyos szavakkal
kommentálta a kormány és az ellenzék hozzáállását az ügyben. Bokros szerint a
jogszabály nem közérdeket, hanem a hazai pénzügyi oligarchák érdekeit védi,
másrészt azokat a politikusokat óvja, akik támogatást kapnak a magyar
oligarcháktól. A brit lap írásában Bokros oligarchának nevezte Csányi Sándor
OTP-, és Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót.
„Ez brutális kísérlet arra, hogy az állam magánérdekeket védjen” – összegezte
véleményét Bokros a „lex Mol”-ról.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »