A legnagyobb méretű magyar kötődésű katedra valójában nemcsak egy professzori
székre korlátozódik, hanem egy egész karra – a Columbia Egyetem újságírói karát
ugyanis a makói származású Joseph Pulitzer, híres amerikai lapkiadó alapította.
Pulitzer nevét a legtöbben a róla elnevezett díjról ismerik, amelyet többek
között olyan hírességek nyertek el, mint Ernest Hemingway, John Steinbeck vagy
Norman Mailer. Pulitzer két-millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek,
ebből hozták létre 1912-ben az Egyesült Államok legnevesebb újságírói karát. Nem
ez volt azonban az egyetlen újságírói kar, amelyet Pulitzer hozott létre, ő
alapította a Missouri Egyetem újságírói karát is, amely egyben az első egyetemi
szintű újságírói képzést nyújtotta, bár presztízse jelentősen elmarad a Columbia
Egyetemétől.
Kármán Tódorról a Kalifornia Egyetemen tanszéket, a Caltech-en, ahol dolgozott
és tanított, több laboratóriumot, épületet és előadótermet neveztek el. Az
amerikai aerodinamika atyja 1912-től a németországi Aachenben dolgozott, ahol
munkájának köszönhetően a korábban általa vezetett intézet mindmáig jelentős
tudományos központnak számít. 1930-ban végleg az Egyesült Államokba költözött,
ahol rendkívüli megbecsülésnek örvendett. Kármán elismertségét jól mutatja, hogy
megkapta az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a Nemzeti
Tudományos Érdemérmet, halála után a nevét viselő tudományos díjat alapítottak,
a Marson és a Holdon krátert neveztek el róla. Kármán, aki Kínától kezdve
Olaszországig a világ számos országában tanított, 1956-ban Belgiumban alapított
kutatóintézetet, amely ma szintén az ő nevét viseli.
Szintén Kaliforniában található egy olyan tanszék, amely egy másik „marslakóról”
nevét viseli: Teller Edét az a megtiszteltetés érte, hogy a Kalifornia Egyetemen
még életében, 1999-ben neveztek el róla tanszéket.
A kortárs magyar tudósokról elnevezett tanszékek egyike szintén a Columbia
Egyetemhez kötődik: ez a Deák István vendégprofesszori katedra, amelyet Bitó
László orvosprofesszor kezdeményezésére alapítottak néhány éve. A névadó
történészprofesszor 1964-ben szerzett doktori címet a Columbia Egyetemen, majd
1968 és 1979 között igazgatója volt az egyetem Kelet-Közép Európai Intézetének,
és több könyve megjelent magyar nyelven is. (Deák István a Heteknek a nürnbergi
perek ötvenötödik évfordulója kapcsán nyilatkozott:
A tények
lassan hatnak, 2001. március 17.) A Deák Istvánról elnevezett katedra külön
érdekessége, hogy megalapítását egy szintén világhírű magyar tudós
kezdeményezte: Bitó Lászlót a tudományos világ elsősorban a zöldhályog elleni
gyógyszer, a Xalatan felfedezőjeként ismeri (Nem
elég a testet gyógyítani, Hetek, 2000. május 20.). A gyógyszer több
százmilliós bevételt hoz évente a gyártó cégnek, de a szabadalmat birtokló
Columbia Egyetem és a felfedező sem jár rosszul. Így alakult, hogy Bitó László
500 ezer dolláros felajánlással kezdeményezte a Deák-katedra létrehozását,
illetve az ezer dollár alatti felajánlásokat megháromszorozta. A Deák
vendégprofesszori szék birtokosa 2007 őszétől Békés Csaba történész.
Szintén magyar tudós nevét viseli a bloomingtoni Indiana Egyetem egyik tanszéke,
amelyet Ránki György történészről neveztek el. Az Indiana Egyetemen a II.
világháború alatt vezették be a magyar nyelvvel és történelemmel foglalkozó
tárgyakat, ez nőtte ki magát az évek során önálló tanszékké. A Magyar Tanszék
megalapításának külön érdekessége, hogy abban részt vett a Magyar Tudományos
Akadémia – és ilyen módon a magyar állam –, amely 250 ezer dolláros
felajánlással hozta létre a tanszéket 1980-ban. Ez akkoriban példa nélküli
tudományos és oktatási együttműködés volt egy keleti blokkhoz tartozó ország és
az Egyesült Államok között. A tanszék első igazgatója Ránki György, az MTA
Történelmi Intézetének igazgatóhelyettese, majd későbbi igazgatója volt, egészen
1988-ban bekövetkezett haláláig. Ezután nevezték át a tanszéket Ránki György
tanszékké. A Ránki-tanszéket olyan ismert történészek vezették, mint
Szegedi-Maszák Mihály, Romsics Ignác, Pléh Csaba vagy Borhi László.
Jólesz Ferenc orvos esetében a róla elnevezett katedra kétszeresen is fontos: a
katedrát ugyanis az Egyesült Államok egyik legnagyobb presztízsű egyetemén, a
Harvardon, ráadásul még a professzor életében hozták létre. A professzori szék
megalapításának jelentős anyagi vonzata van, ez a Harvard esetében körülbelül
hárommillió dollár volt, amelynek jelentős részét a képalkotó műszerek
fejlesztésével és gyártásával foglalkozó világcég, a General Electric adta.
2007. 10. 25. (XI/43)
