A szocsi Radisson-Szlavjanszkaja luxushotelbe már befutott az első rendelés.
Mihail Szeszlavinszkij, az Állami Sajtóbizottság elnöke szobát foglalt magának a
szállodában 2014. február 7-től egy heti időtartamra. Mint elmondta: még nem
tudja, hogy mennyit fog fizetni érte. Csak annyi bizonyos, hogy sokat.
De nem csak a szállodai szobák ára lesz egyre borsosabb. A téli olimpia
pályázatának hírére a 400 ezer lakosú városban és környékén már évek óta viharos
gyorsasággal emelkedtek az ingatlanárak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése
nyomán azonban valósággal az égbe szöktek. 2002-ben egy 60 négyzetméteres lakás
átlagos ára Szocsi központjában 15 ezer dollár volt, ma 180 ezer. A közeli
síparadicsom, Krasznaja Poljana környékén egy 45 négyzetméteres panellakás akkor
6 ezer dollárba került, ma 90 ezerbe. A fejlesztők és az ingatlanközvetítők arra
számítanak, hogy a közeljövőben a lakásárak évente átlagosan további 30-40
százalékkal emelkednek. Moszkvai, szentpétervári és rosztovi cégek hatalmas
lakóparkok építését tervezik Szocsiban (az elitlakások ára négyzetméterenként a
7-8 ezer dollárt is elérheti), a nagy orosz és nemzetközi hotelláncok
luxusszállodák tucatjait létesítik a 2014-es téli olimpia városában.
A legnagyobb fejlesztés azonban természetesen a sportkomplexumok, az utak, a
villamoshálózat, és általában az infrastruktúra építésében várható. Az állam a
jóváhagyott célprogram keretében ehhez 12 milliárd dollárral járul hozzá, és
ehhez jönnek még a magánberuházások. (Összehasonlításképpen: a hasonló
beruházások az 1998-as téli olimpia előtt a japán Naganóban 2 milliárd, 2002-ben
az amerikai Salt Lake Cityben 1,32 milliárd dollárt, 2006-ban az olaszországi
Torinóban 2,7 milliárd eurót tettek ki.)
Moszkva számára azonban a téli olimpia megrendezése mindenekelőtt és -fölött
presztízskérdés. A nyolcvanas években politikai, a kilencvenes években gazdasági
okokból nem kaphatta meg Oroszország az olimpia megrendezésének jogát. Most
viszont eredményesen pályázhatott. Az energiahordozók exportjából meggazdagodott
és korábbi nagyhatalmi státuszát helyreállítani igyekvő Moszkva semmit sem
sajnált és sajnál a jeles esemény megrendezéséért. Ezt jelzi az is, hogy
Vlagyimir Putyin személyesen is „bedobta magát”. Bizonyíthatatlan gyanúsítgatás
volna azt állítani, hogy az oroszok egyéb módon is képesek voltak hatni a
Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaira, de azt mindenki elismeri, hogy az elnök
személyes jelenléte a döntés előestéjén Guatemalavárosban, és ott angolul és
franciául is elmondott beszéde nagy hatást tett a testület tagjaira. Putyin
számára ez személyes győzelem is volt. A guatemalai döntés után népszerűségi
mutatója 6 százalékkal emelkedett. Sokan bizonyosak benne, hogy a politikus, aki
jövő tavasszal, mandátuma lejártával minden bizonnyal távozik az elnöki
tisztségből, 2012-ben (amikor az alkotmány már engedi újbóli indulását) ismét
államfővé választatja magát, és ilyen minőségében maga fogja megnyitni a téli
olimpiai játékokat Szocsiban.
Ezért lehet azt is bizonyosra venni, hogy az olimpiai komplexumok megfelelő
minőségben és időre elkészülnek. Pedig nem kevésről van szó! Összesen tizenegy
objektumot kell felépíteni, köztük a nyitó- és záróünnepségnek helyet adó,
negyvenezer személyt befogadó stadiont, pályákat, sílesikló- és jégpályákat,
olimpiai falut, sajtóközpontot stb. Az egyes objektumokat autópályákkal és
gyorsvasúttal kívánják összekötni. Mindezek létesítéséből világcégek is részt
kérnek. A Strabag autópályákat építene, az olasz Bosco di Ciliegi cég
luxuscikkeket árusító áruházat létesítene a szocsi kikötő épületében, a
szuperoligarcha Oleg Gyeripaszka vállalata Imeretiai Riviera néven
luxusszálló-sort húzna fel a tengerparton stb.
A sportkomplexumok építését lehetőleg már 2009-ben vagy 2010-ben be akarják
fejezni, hogy „élesben” is kipróbálhassák őket. Az Állami Számvevőszék
folyamatosan ellenőrzi a beruházások menetét és gazdaságosságát, már csak a
szomorú tapasztalatokból is kiindulva. (Az 1980-as moszkvai nyári olimpia után
az erre a célra beszerzett értékek, sportcikkek, luxusautók nagy részének nyoma
veszett.) Ami pedig a most létesülő utakat, sporttelepeket, szállodákat,
lakóparkokat illeti, azok kilenctizedét – German Gref gazdasági miniszter
szerint – amúgy is meg kellett volna építeni.
A beruházások megvalósításához szükséges üzemek felállításánál azonban az
olimpia gazdái kis híján nemzetközi bonyodalmakba keveredtek. Egy cement- és egy
téglagyár, továbbá más üzemek felépítésére a Szocsitól jóformán csak ugrásnyira
lévő abháziai helyszíneket jelöltek ki, mint ahogyan a vendégek egy részének
elhelyezését is Abházia már meglévő tengerparti szállodáiban kívánják megoldani.
Abházia gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt áll, Szocsiból autóbuszon,
helyiérdekű vasúttal jóformán ugyanúgy lehet oda eljutni, mint a Fekete-tenger
partjának bármely orosz üdülővárosába. Igen ám, de a szakadár autonómia
hivatalosan Grúzia része, és az egész nemzetközi közösség is annak ismeri el.
Tehát amikor Moszkva (itt is) megpróbált átnyúlni Tbiliszi feje fölött, grúz
részről úgy nyilatkoztak, hogy a téli olimpia létesítményeihez szükséges
objektumok építésétől, a vendégek elszállásolásától nem zárkóznak el, de az ezek
után járó adókat az ő költségvetésükbe kell befizetni. Ezt az amúgy Tbiliszivel
szemben erélyes hangot megütő oroszok gyorsan elfogadták.
Így tehát nemzetközi jogi akadály nem fogja gátolni a 2014-es téli olimpia
előkészületeit. Érdekes módon viszont családjogi problémák merültek fel az
olimpia előszeleként. Azoknak az elavult házaknak a lakói, amelyeknek helyére új
létesítményeket terveznek, a guatemalai döntést megelőlegezve már hónapok óta
tömegesen adnak be a bírósághoz válókeresetet. Abban bíznak ugyanis, hogy
szanált lakásuk helyett kettőt kapnak majd ingyenesen.
De készül 2014-re a Nagy Testvér is. Alekszandr Bukszman legfőbb ügyész
elnökletével a hírszerzés, az elhárítás, a kormányőrség, a belügyminisztérium, a
bevándorlási hivatal, a védelmi minisztérium és a kábítószer-hatóság
képviselőinek részvételével már megalakult az a kormányközi bizottság, amely a
2014-es téli olimpia „állami és társadalmi biztonságáért” hivatott felelni.
Az olimpia megrendezése ellen csak a környezetvédők tiltakoznak, akik szerint a
beruházások következtében helyrehozhatatlan károk keletkeznek a Szocsi Nemzeti
Parkban és egy másik kaukázusi természetvédelmi körzetben.
2007. 09. 07. (XI/36)
