hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gazdálkodj okosan

2007. 07. 24.
A bankok, biztosítók, tőzsdék, különböző pénzintézetek világa az átlagember számára igen rejtelmes, misztikus közeg, pedig egy olyan eszközért (pénz) vannak, amelyet már egy kisiskolás is nap mint nap teljes természetességgel használ. Hogy ennek mégis mi az oka? Talán a tudatlanságból származó félelem és bizalmatlanság, amely ebben az esetben sem jó tanácsadó. Cikksorozatunk e heti részében azokat a jól, illetve kevésbé ismert megoldásokat járjuk körül, melyek segítségével megtakarításaink biztonságba helyezhetők, sőt növelhetők.

A kispárnás lehetőségről bizonyára mindenki hallott már, hamar végiggondolta
előnyeit és hátrányait, úgyhogy e – mindenképpen említésre méltó, ám messzire
nem vezető – megoldáson hamar lépjünk is túl.

A bank nyújtotta szolgáltatások már sokkal inkább figyelemre méltóak, vegyük is
górcső alá, mi történik megtakarításainkkal, ha bankban kívánjuk elhelyezni. A
legegyszerűbb „befektetési” forma a bankbetét. Amikor a bankba tett pénzt
lekötjük, tulajdonképpen arról nyilatkozunk, hogy milyen hosszú ideig nem fogjuk
kivenni a pénzünket. Három sarkalatos kérdés merül fel a betétként elhelyezett
pénz kapcsán: Mekkora a betét összege? Mennyi időre szól a lekötés? Mekkora
kamatot várhatok? Ez utóbbit a lekötött összeg nagysága, valamint a futamidő
nagyban befolyásolja. A sávos vagy lépcsőzetes kamatozású bankbetét előnye, hogy
biztonságos, hiszen minden kockázatot a bank vállal, azaz ha csődbe jut is,
köteles a kamattal növelt betéti összeget kifizetni. E kockázat fejében azonban
jóval kevesebb hozamot ígér, mint például a tőkepiac fontos szereplői, a
befektetési alapok.

Leegyszerűsítve a befektetési alap jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg,
amelyet az alap kezelője a befektetők érdekeit szem előtt tartva kezel. Mielőtt
bárkiben is felmerül egy halvány bizonytalanság, hogy mi arra a garancia, hogy
valóban a befektetők érdekében jár el, egy kézenfekvő válasszal hamar
túlléphetünk e kérdésen: a befektető és az alapkezelő érdeke egy az egyben
megegyezik, hiszen a hozamon százalékos arányban osztoznak.

Ha megtakarításainkat befektetési alapoknál helyezzük el, azaz egy közös
vagyontömegbe fizetjük be, mi is az alap tulajdonosaivá válunk. Ez gyakorlatilag
az alap befektetési jegyeinek a megvásárlásával történik, melynek során egyben
megbízzuk az alapkezelőt, hogy pénzünket a kezelési szabályzatban foglalt
befektetési céloknak megfelelően kezelje: állampapírokba, kötvényekbe,
részvényekbe vagy ingatlanokba fektesse be. A bankbetéttel ellentétben ennél a
befektetési formánál ugyan kockázatot vállalunk (mivel a befektetések értéke
csökkenhet is), de az összegyűjtött vagyon mérete olyan vagyonmegosztást tesz
lehetővé, amely érdemben csökkenti a rizikót. A hozam pedig átlagon felüli,
hiszen már egészen kis pénz befektetésével eljuthatunk olyan piaci szegmensekhez
is, amelyek közvetlenül csak jóval nagyobb összegekkel érhetők el hatékonyan. A
befektetéseket szakemberek kezelik, akik naprakész információkkal rendelkeznek a
gazdaságot illetően, és – mivel azonosak az érdekeink – minden bizonnyal a
számunkra legmegfelelőbb megoldásokat keresik és találják meg. A stabil és
biztonságos működést szigorú jogszabályi háttér biztosítja. Megtakarításunk
akkor is pénzalapokba kerül, ha a bankban betétként helyezzük el, hiszen a bank
is ide fekteti be ügyfelei pénzét, átvállalva ugyan a kockázatot, de a hozam
java része is az övé.

A pénzalapoknál elhelyezett befektetésnél kockázatosabb, ha mi magunk
közvetlenül vásárolunk értékpapírt a tőzsdén, de ha valaki jól ismeri a pénzpiac
rejtelmeit, szép hozamokat is realizálhat megfelelő információk birtokában és jó
adag szerencsével. A tőzsde olyan szervezett és szigorúan szabályozott piacoknak
a gyűjtőfogalma, ahol jellemzően homogén, vagy pontos kategóriákba besorolható
termékekkel kereskednek. Homogénnek tekinthető minden olyan áru vagy értékpapír,
amely nagy számban van jelen a piacon, és egyes darabjai egymással
felcserélhetőek, azonosnak tekinthetők. Nálunk főként az értéktőzsde ismert,
ahol a részvényeken kívül számos értékpapírt jegyeznek, de ide sorolhatóak az
önálló deviza- és nemesfémtőzsdék is. Értékpapír lehet kötvény, kincstárjegy,
befektetési jegy, kárpótlási jegy (ami kimondottan magyar specialitás) és persze
a részvény. A működés lényege, hogy különböző cégek, főként nagyvállalatok a
nyilvánosság számára kötvényeket vagy részvényeket értékesítenek, és ezzel tőkét
szereznek, melynek fejében a vásárlók – akik ily módon tulajdonosokká válnak –
részesednek a nyereségből.

Érdemes néhány szót ejteni a biztosítókról is a megtakarítások kapcsán, hiszen
klasszikus megoldásaik (káresemény esetén átvállalják az anyagi veszteséget egy
rendszeresen fizetett díj ellenében) mellett számos befektetés jellegű
lehetőséget is kínálnak, azaz ha nem következik be a meghatározott biztosítási
esemény, a biztosított a hozamokkal együtt kapja vissza az addig befizetett
összegeket. E lehetőség továbbfejlesztett változata a néhány évtizede megjelent
úgynevezett unit-linked konstrukció, amelyben az említett befektetés jellegű
biztosításoktól eltérően az ügyfél szabad kezet kap – bizonyos korlátok közt –,
hogy a biztosító mibe is fektesse a pénzét. Márpedig nem is akármiből
választhat, hanem a biztosító által kijelölt 5-10-15-20 befektetési alap
valamelyikéből.

A rendszerváltással egy időben lett ismertté a magyar piacon egy más jellegű
megtakarítási forma, melynek alapja hasonló a befektetési alapoknál elhelyezett
befektetésekhez, annyi különbséggel, hogy a gazdálkodók különböző pénztárak,
amelyek szigorú szabályok szerint, előre meghirdetett befektetési politika
alapján gazdálkodnak. Közülük a legismertebbek a nyugdíjpénztárak, de léteznek
önsegélyező pénztárak is, valamint a napjainkban sokat emlegetett
egészségpénztár is egyre ismertebb lehetőségnek számít a magyar lakosság
körében. Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkenése, valamint az
úgynevezett „felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer fiaskói tették szükségszerűvé azt,
hogy egyre nagyobb szerephez jusson az emberek egyéni takarékossága,
öngondoskodási hajlandósága. A nyugdíjpénztár lehetővé teszi, hogy az aktív
életszakaszban rendszeresen befizetett járulékok egyfajta befektetésként
működjenek, és a nyugdíjas kor elérésével az évtizedek során hozamokkal
gyarapodott számlaösszeg biztonságos és jól kalkulálható anyagi megélhetést
biztosítson minden ember számára.

A számos megoldás között mindannyian lehetőségeinkhez, kockázattűrésünk
mértékéhez, jövőbeni elképzeléseinkhez mérten különböző módon választhatunk. Egy
azonban biztos, a „nem tudhatjuk, mi a jó”, a „ki tudja, mi a biztonságos” vagy
a legyintéssel párosuló „mi lesz 20-30 év múlva…” szólamoknak egyre kevésbé
lehet helyük, ha nem állam bácsira bízzuk a jövőt – akinek mostanság bizony
meg-megroggyan a térde –, hanem kézbe vesszük pénzügyeinket, megfelelően
tájékozódunk, osztunk, szorzunk, és nem utolsósorban – megtakarítunk. (x)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!