hetilap

Az NSA-nál a titkosírás történetével foglalkozó központ munkatársa, Robert J. Hanyok szerint a britek megszerezték, majd elhallgatták a zsidók tömeges meggyilkolásáról szóló információkat – már 1941-ben. Az információ fel nem használásának egyik lehetséges, de nem kizárólagos okaként említi a szerző az antiszemitizmust. 

A Times cikke idéz egy feljegyzést, amelyet Hanyok 167 oldalas tanulmánya is felhasznál. Az 1941. szeptember 11-én kelt irat a németek által a szovjetunióbeli zsidók ellen elkövetett tömegmészárlásokról szól: "Most már eléggé tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a rendőrség megöl minden zsidót, aki a kezébe kerül. Ennek okán azt javasoljuk, hogy ezekről a mészárlásokról külön kérés nélkül ne történjen jelentés." Az illetékes hivatalnok nem fújt riadót, Hanyok szerint vagy azért, mert "nem volt képes felfogni a mészárlások következményeit, vagy azért, mert nem akart tudomást venni a nácik bűncselekményeiről". Hanyok a júniusban megjelent tanulmánya anyagát, illetve ahhoz nagyon közel álló információkat már 1999-ben, az NSA konferenciáján is bemutatott. A történészek és zsidó kutatók által évek óta vitatott kérdés nem az, hogy az amerikai kormány tudott-e az európai zsidók megsemmisítéséről, hanem hogy milyen gyorsan értesült arról, és hogy Franklin D. Roosevelt elnöki adminisztrációja miért nem tett többet a mészárlások megakadályozására, gyakorlatilag a háború végéig – jegyzi meg a tanulmányt szintén bemutató Jerusalem Post kommentárja. Ezzel kapcsolatos a történelem egyik nagy "mi lett volna, ha…" kérdése is: mindennek az információnak a birtokában vajon elkerülhető lett volna-e a magyar zsidóknak az elpusztítása, akiket csak a világháború vége felé hurcoltak el. 

A kérdés természetesen nem csak kormányzati szinten tehető fel: Laurel Leff szintén idén megjelent, "A Times elhallgatta" cím? írásában elmondja, hogy a tekintélyes folyóirat maga is számos esetben kicsinyített, illetve semmibe vett Hitlernek az emberiség elleni bűntetteiről szóló értesüléseket. "Legalább a New York Times lett volna egy kicsit őszintébb" – jegyzi meg Abraham Cooper rabbi, a Simon Wiesenthal Központ egyik vezetője. A rabbi szerint nem kétséges, hogy "ha több figyelmet szenteltek volna a koncentrációs táborokban és a gettókban történtekről szóló értesüléseknek, az jelentősen befolyásolhatta volna a hadviselés prioritásait… csökkenteni lehetett volna a táborokban és a gettókban folyó mészárlások arányát".

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek