A megkérdezett kollégistáknak csupán kevesebb, mint egyötöde nem próbálta még ki soha a dohányzást, egynegyedük rendszeres, ötödük pedig alkalmi dohányosnak minősítette magát. Az alkohol esetében sem túl kedvező az eredmény: a kollégista diákok valamivel több, mint 3 százaléka állította, hogy nem fogyasztott még soha alkoholt. Több, mint háromnegyedük alkalmi fogyasztónak minősítette magát, 5 százalékuk pedig rendszeres italozásról számolt be. A vizsgálatban részt vevő kollégisták mindössze egynegyede nem volt még soha részeg életében, 56 százalékuk pedig már több alkalommal is berúgott. A fogyasztás helyszínét tekintve a fiatalok leggyakrabban diszkóban vagy egyéb szórakozóhelyen, kocsmában, presszóban isznak szeszes italt. Az alkoholfogyasztás alkalmai közül legtöbb diák a bulikat, bálokat említette.
A megkérdezett kollégista diákok döntő többsége, közel háromnegyede egyáltalán nem fogyasztott még illegális kábítószert. Közel 15 százalékuk egyszer kipróbálta, de azóta nem használt drogot; alkalmanként egytizedük fogyaszt kábítószert, rendszeresen pedig 34 fő. Ugyanakkor a diákok több, mint 38 százaléka gondolt már arra, hogy kipróbáljon valamilyen illegális szert, és ez az érdeklődés az esetek nagyobb részében valósággá is vált: a kipróbálás gondolatával foglalkozó diákok 61 százaléka fogyasztott már drogot.
Az elemzés kiemeli: a két édesszülős családban élő diákok között a legmagasabb a drogot még soha nem próbálók aránya, az édesszülő nélküli családformában élők esetében pedig a legalacsonyabb. Az is érdekes, hogy a nagyobb városokban élő fiatalokat nagyobb arányban foglalkoztatja az illegális drogok kipróbálásának gondolata.
A megkérdezett tanulók közel 40 százalékának kínáltak már életében kábítószert. Döntő többségüknek nem egy idegen személy ajánlotta a drogot, hanem saját ismerőse vagy barátja. Ez az eredmény egybevág azzal a hazai és nemzetközi tapasztalattal, hogy az illegális drogok kínálásában a dílerek, az ismeretlen "beetetők" szerepe elenyésző, ugyanakkor meghatározó a baráti társaság, a kortárs kapcsolatok.
A megkérdezett kollégista diákok a klasszikus kábítószerfajtákat tekintve a cannabist használták legnagyobb arányban: egynegyedük fogyasztott már marihuánát életében egy vagy több alkalommal. Szintén népszerű a "gyógyszerezés", a lista legalján pedig az úgynevezett diszkódrogok állnak. A diákok elsősorban buliban, diszkókban és más szórakozóhelyeken fogyasztják az illegális szereket, másodsorban azonban a kollégiumban.
A drogot már próbáló diákok többsége határozott indok nélkül próbálta ki, illetve használja a különböző kábítószereket, valamint azért, mert fogyasztásuk jó érzést okoz.
A Hetek kérdésére, miszerint a kollégisták között nagyobb-e a drogfogyasztók aránya, mint nem kollégista kortársaik között, Busa Csilla, a Fact Intézet munkatársa elmondta: a témában készült felméréseket összehasonlítva úgy tűnik, a diákszálláson lakó fiatalok között arányaiban valamivel többen használnak kábítószert, de a különbség nem számottevő.
Középiskolás kollégistákkal beszélgetve kitűnik: számukra meglehetősen könny? a drogokhoz való hozzáférés. "Ha valaki ki akarja próbálni a füvezést, akkor általában jól tudja, hogy ki az, akinek van, vagy aki tud szerezni" – mondja egy vidéki nagyváros kollégistája. Ugyanakkor a legkedveltebb ajzószer továbbra is az alkohol. Mint a diákok elmondták, a tanév idején általában csütörtökönként – mintegy a hétvégére való ráhangolódásképpen – rendezett kollégiumi vagy kocsmai bulik mindig a hét fénypontjainak számítanak, ahol a főszerep természetesen az alkoholé, és esetenként a lágy drogoké. "Előfordulnak hosszabb éjszakai kimaradások is, amik a felsőbbévesek esetében sokszor a nevelőtanárok beleegyezésével zajlanak, mondván, ők már megtehetik. Persze mi is feltaláljuk magunkat: előfordult, hogy az ablakrácsot kifeszítve másztunk le az első emeletről, hogy elmenjünk kocsmázni" – meséli egy volt második évfolyamos kollégista.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2004. 08. 27. (VIII/35)
