hetilap

John Kerry egy mississippibeli fekete gyülekezetben figyeli, amint egy hívő a széksorokon átugorva táncra perdül. Szabálytalan katolikus Fotó: Reuters

John Kerry tanácsadói maguk sem vették komolyan, amikor négy hónappal ezelőtt az egyik Missouri állambeli érsek azt nyilatkozta egy helyi tévécsatornának, hogy a szenátor az ő egyházmegyéjében tartott szentmiséken jobb, ha nem akar áldozni, hiszen azzal, hogy elszántan támogatja az abortuszokat, az egyház egyik fontos tanítását hagyja figyelmen kívül. Kerry és stratégái a hit kérdését nem kívánták a kampány során túlzottan előtérbe tolni, mivel a szenátor "a legtöbb katolikushoz hasonlóan úgy véli, hogy ez a kérdés a privát szférába tartozik". Miközben azonban a kampányszervezők Kerry vietnami veteránként történő bemutatására helyezték a hangsúlyt, és jól hihető magyarázatokat kerestek az elnökjelölt korábbi, ellentmondásosnak tűnő szenátusi szavazásaira, a klérus néhány tagja kellőképpen felfújta az ügyet. Több egyházi vezető ugyanis azt kezdte el hangoztatni, hogy nemcsak Kerrytől, hanem minden olyan katolikus politikustól meg kell tagadni ezt a szakramentumot, aki az egyházi tanításokkal szemben foglal állást. Az egyik Colorado állambeli püspök pedig még ennél is messzebbre menve kijelentette, hogy azok a katolikus hívők sem áldozhatnak, akik ilyen politikusokra szavaznak.

Kerrynek ugyanakkor eltökélt szándéka, hogy a hátralévő öt hónap során az ország különböző pontjain – attól függően, hogy éppen hol kell "puhítani" a választókat – vasárnaponként megjelenjen az illetékes pap színe előtt áldozás céljából. Ez viszont komoly dilemma elé állította a klérust: konfrontáljanak-e nyíltan akár az elnökjelölttel, akár más katolikus politikussal az oltár előtt? A probléma megoldása céljából a napokban több mint kétszázötven amerikai püspök és bíboros ül össze tanácskozni, remélve, hogy az ügy kivizsgálásával megbízott munkacsoport megfelelő iránymutatást nyújt majd számukra. Kerry ugyan nem ellenezte a kezdeményezést, de megjegyezte, hogy az USA-ban az állam és az egyház egymástól szétválasztva működik. "Én nem vagyok az egyház szóvivője, az egyház pedig nem az Amerikai Egyesült Államok szószólója."

Míg egyesek szerint a papok csak a dolgukat teszik azzal, hogy meg akarnak büntetni valakit, aki tévesen képviseli az egyház tanításait, mások szerint inkább a Vatikán figyelmét próbálják magukra vonni és bebizonyítani, hogy ők engedelmesen betartatják a Szentszék által adott irányelveket. Az amerikai papság presztízsét erősen lerombolták ugyanis a szexuális visszaélésekkel kapcsolatban 2002-ben kirobbant botrányok, s az egyházvezetés azóta is próbálja
visszanyerni hitelességét. Ugyanakkor a Time magazin felmérése szerint mély megosztás mutatkozik a katolikus hívők többsége és az egyházi tanításoktól eltévelyedő politikusokat és támogatóikat nyilvánosan elítélő papok között. Az eredmények szerint a hívek háromnegyede nem ért egyet az eucharisztiát megtagadó püspökökkel, és közel 70 százalékuk vallotta azt, hogy az egyháznak nem kellene beleszólnia abba, hogy a katolikus politikusok miről hogyan foglaljanak állást, vagy hogy az egyháztagok kire szavazzanak.

Pedig a mintegy 63,4 milliónyi katolikus hívő kegyeinek elnyerése mindkét elnökjelölt számára fontos célkitűzés. A legnagyobb harc várhatóan Pennsylvania, Michigan, Ohio, Iowa, Minnesota és Wisconsin államokban folyik majd, hiszen itt a szavazatok 25-30 százalékát a katolikus hívek adják. Bush elnök tanácsadói ugyanakkor aggódnak, hogy a Kerry körül kialakult helyzet végül a szenátor javára fog elsülni a mérsékelt katolikusok körében. Egyrészt azért, mert lassanként egyfajta áldozat szerepét tölti majd be a klérussal szemben, másrészt pedig azért, mert egyre többen megtudják róla, hogy katolikus. 

Bush elnök mindenesetre néhány héttel ezelőtt azzal igyekezett "jó pontokat szerezni" konzervatív katolikus körökben, hogy európai útja során a pápánál is tiszteletét tette. Kerry ugyan kifogásolta ezt a lépést, de tanácsadói szerint a szenátor a híveknek nem ezt a rétegét célozta meg. Kampányában inkább olyan kérdéseket hangsúlyoz, amelyek egy átlag katolikus hívő számára szimpatikusak lehetnek, vagyis például a szociális igazságosság, a halálbüntetés eltörlése és a szegényekről való gondoskodás kérdése. Kerry, az egykori ministránsfiú – aki tavaly tudta meg, hogy apai nagyszülei zsidók voltak – egy korábbi interjújában már kifejtette: a hite számos nehéz időszakon átsegítette, és formálta az értékrendjét is. Mint elmondta: a vietnami háborúba magával vitte rózsafüzérét, s bár visszatérésekor áttért az agnoszticizmusra, "sok-sok olvasás és gondolkodás" után mégis
visszatalált eredeti hitvallásához.

Bár a katolikusok egykor a demokrata párt legmegbízhatóbb szavazótáborának számítottak, ma már ez a tendencia nem jellemző. A Time magazin felmérése szerint a protestánsok inkább Bush elnököt támogatják, a sem nem protestánsok, sem nem 

katolikusok pedig John Kerryt. Ugyanakkor a katolikus hívek közel fele-fele arányban voksolnának a két jelöltre. A magukat nagyon vallásosnak tartó katolikusok inkább a jelenlegi elnököt preferálják, míg a kevésbé aktív hívek között Kerry népszerűbb. A nagy kérdés persze az: a két tábor milyen arányban jelenik majd meg a szavazóurnák előtt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek