hetilap

A George Barna Intézet úgy véli, a keresztény hitélet szempontjából az elkövetkezendő tíz év rendkívüli fontossággal bír, hiszen "az egyházak előtt óriási lehetőségek nyíltak arra, hogy milliók életét befolyásolják, és az ehhez szükséges feltételek is adottak. A kérdés csupán az, hogy maguk az egyházak megengedik-e vezetőiknek, hogy olyan stratégiai útmutatásokat adjanak, illetve olyan változtatásokat hajtsanak végre az egyházak vezetésében, amelyek a célok eléréséhez szükségesek."

A kutatásból az derül ki, hogy 1996-hoz képest az Amerikai Egyesült Államokban most hat százalékkal többen – ez a lakosságnak összesen 40 százaléka – olvassák heti rendszerességgel a Bibliát. 1991 óta 13-ról 25 százalékra nőtt azoknak az évi több mint 60 ezer dollár jövedelemmel rendelkezőknek a száma, akik személyes megváltójuknak fogadták el Jézus Krisztust. "Úgy tűnik, a keresztény hit olyan társadalmi rétegekbe is behatol, amelyek eddig megközelíthetetlennek tűntek", kommentálja az adatokat George Barna. Az újjászületett keresztények egyébként összességében nagyobb arányban mentek el szavazni az idei elnökválasztásokon, mint a nem hívők. 

A számos biztató adat mellett aggasztó tényekre is fény derült. A keresztények elérendő személyes életcéljai között az Istennel való szoros kapcsolat mindössze a hatodik helyet kapta – ezt olyan kívánságok előzik meg, mint például a "kényelmes életstílus elérése". Az újjászületett keresztények hétszer annyi időt fordítanak szórakozásra, mint szellemi tevékenységekre. Jóllehet a tinédzserek kétharmada azt vallja, hogy ismeri a kereszténység összes alaptanítását, zömük nem fogadja el sem a Szent Szellem, sem pedig a Sátán létezését. Közel felük úgy véli: Jézus követett el bűnt, amikor a Földön járt. 

A kérdőívek tanúsága alapján Barna arra a következtetésre jutott, hogy az egyházaknak a jövőben elsősorban négy területre kellene jobban odafigyelniük. Ezek az elkötelezettség, a megértés, a gondoskodás és a kommunikáció. Jóllehet sokan látogatják az istentiszteleteket, viszonylag kevés azoknak a száma, akik valóban elkötelezett hívő életvitelt folytatnak. Az emberek milliószámra vásárolják a különféle hittételekről szóló igehirdetéseket tartalmazó könyveket, kazettákat, ám így is számtalan tisztázatlan teológiai félreértés maradt. A kommunikáció javítására nemcsak azért van szükség, hogy egyre jobb kapcsolat épülhessen ki a hívők között, hanem azért is, hogy az emberek figyelmét azokra a dolgokra terelje, amelyek "valóban fontosak az életben".

Barna 12 pontja

George Barna mindenféle rangsorba állítás nélkül az alábbi 12 adatot tartja a legfigyelemreméltóbbnak 2000-ben:

1. Az abszolút erkölcsi igazság létezésében a magukat újjászületett keresztényeknek valló felnőtteknek 44 százaléka, az újjászületett tinédzsereknek pedig mindössze 9 százaléka hisz. 

2. A fekete bőrszínűek 94 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az Istennel való személyes kapcsolattartás elsődleges fontosságú az életében – a fehérek között ez az arány 67, a latin-amerikai származásúak között pedig 74 százalék.

3. Az újjászületett keresztény felnőtteknek mindössze 8 százaléka támogatja a Biblia tanításával összhangban jövedelmének 10 százalékával egyházát – 16 százalékuk egyáltalán semmiféle anyagi támogatásban nem részesíti azt az egyházat, amelynek tagja.

4. Az újjászületett keresztények száma az ázsiai-amerikai származásúak között mára meghaladja a latin-amerikaiakat. 

5. Az újjászületett felnőtteknek mindössze egy százaléka ért egyet a Bibliában leírt alaptanítások mindegyikével. 

6. Szüleiktől való elköltözésüket követően a tinédzsereknek kevesebb mint egyharmada látogatja rendszeresen egyháza istentiszteleteit.

7. A keresztény egyházak 40 százalékát szinte képtelenség telefonon elérni.

8. Az USA-ban az istentiszteletekre rendszeresen járók számára sokkal kevésbé fontosak a személyes kapcsolatok, mint az istentiszteletek külső látogatói számára. Ez a megállapítás megkérdőjelezi az evangélium személyes kapcsolatokon keresztül történő eljuttatásának hatékonyságát a nem hívők felé. 

9. Jóllehet a hívők többsége úgy tartja, hogy szükséges adakozni a rászorulóknak, valójában csak 34 százalékuk szentelt az elmúlt évben akár figyelmet, akár pénzt a megsegítésükre. 

10. A elnökválasztások során voksa leadásakor a legtöbb keresztényt saját gazdasági érdeke, s nem szellemi-erkölcsi értékrendje befolyásolta. 

11. Az újjászületett keresztény tinédzsereknek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "teljesen elkötelezte magát a keresztény hit számára".

12. Az újjászületett keresztények között a 18–29 évesek száma az 1991-es 20 százalékról mára 14 százalékra esett vissza.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek