Amióta augusztus 8-án Afganisztánban a hatalomért küzdő tálib fegyveresek
lerohanták Mazari-Sarif városát, az Amnesty International értesülései szerint a
támadók többezer – főleg síita muszlim – civilt lemészároltak. Mazari-Sarif
elfoglalásakor nyoma veszett tizenegy iráni diplomatának és egy újságírónak is –
ez váltotta ki a két iszlám ország között a legutóbbi feszültséget. Az eltűntek
közül kilencnek a holttestét megtalálták az egyik külvárosban. A tálibok
szóvivője azt állítja, hogy a gyilkossgokat parancs nélkül követték el
milicisták.
Irán a tálib rendszert Pakisztán és az Egyesült Államok bábjának tartja. A
teheráni vélemények szerint Washington célja, hogy az útvonalak lezárásával
korlátozza Irán lehetőségét a közép-ázsiai nyersanyagkincs kiaknázásában.
Nehezményezik a tálibok által folytatott kábítószer-termelést és -kereskedelmet,
valamint az iráni lázadó csoport, a Mudzsahedin Khalk (MKO) részére nyújtott
támogatást. Az MKO évek óta iraki területről kiindulva fegyveres támadásokat
intéz iráni célpontok ellen. Teheránban attól tartanak, hogy a tálibok
segítségével most keletről is veszélyeztethetik az országot. A síita iráni
vezetés azért is ellenzi a tálib mozgalmat, mert attól tart, hogy a tálibok az iráni
szunnita kisebbséget fellázíthatják a hatalom ellen.
"Teherán megpróbálta felhívni az ENSZ BT figyelmét a kialakult helyzetre, amely
fenyegetheti a nemzetközi békét és biztonságot. Iránnak az ENSZ alapokmány alapján
joga van arra, hogy minden szükséges lépést megtegyen jogos önvédelmére" –
jelentette be a teheráni állami rádió az iráni csapatmozgásokat. A katonai
intervenciót támogatók véleményét egy iráni katonai szakértő így foglalta
össze: "Több okból is szükségünk van egy ütközőzóna kialakítására még
Afganisztán területén. Fel kell számolnunk az afgán és pakisztáni drogbárók
elmúlt négy évben kiépített hálózatát, és védelmet kell biztosítanunk civil
lakosságunk számára az ellenséges rajtaütésekkel szemben." Más iráni
vélemények azonban figyelmeztetnek arra, hogy Afganisztán olyan csapda, amelyből a
Szovjetunió is csak vereséggel tudott kihátrálni.
Noorullah Zadran, a tálib vezetés szóvivője a BBC angol rádióadónak nyilatkozva
kijelentette: "Ha ránk kényszerítik a háborút, az dominó hatást váltana ki
,
ez pedig az egész térséget lángba borítaná. Nem lepődnék meg azon, ha a
térségben eddig még soha sem használt gyilkos fegyverek kerülnének bevetésre. Ez
pedig mindenképpen érintené a Nyugat érdekeit is".
Az utóbbi napokban Irán türelme is fogyni látszik. Irán azt követeli, hogy a
tálibok 45 eltűnt irániról adjanak információt. Kamal Harazi, iráni
külügyminiszter felszólította az afgán vezetőket, hogy "pozitívan
válaszoljanak" Irán követeléseire, "mielőtt túl késő lenne".
1998. 09. 12. (II/36)
