hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vilmos császár dzsihádja
Miért akarta Németország felforgatni a Közel-Keletet?

2014. 08. 28.
Alig néhány héttel azt követően, hogy az Iszlám Állam (IS)  könyörtelen iraki és szíriai hódításai nyomán világszerte ismertté vált, máris megjelentek a terrorhadsereg eredetéről szóló alternatív elméletek, nemcsak az ilyenekre különösen fogékony arab világban, hanem Nyugat-Európában is. A holland Igazságügyi Minisztérium augusztus közepén felfüggesztette állásából egyik munkatársát, aki Twitter-üzenetében azt írta, hogy az IS-t „a cionisták tervelték ki, hogy szándékosan befeketítsék az iszlámot a világ szeme előtt”. Yasmina Haifi a hágai kormány Kiberbiztonsági Intézetének egyik projektvezetője volt, de nincs egyedül: mások — a szeptember 11-ei merényletekhez hasonlóan — Amerikát gyanúsítják azzal, hogy azért támogatja titokban az IS-t, hogy „újabb ürügyet kreáljon a közel-keleti beavatkozáshoz”. Az abszurd teóriák alátámasztására rendszeresen felbukkan az az érv, hogy az Egyesült Államok a nyolcvanas évek elején is felfegyverezte az afgán mudzsahideket a szovjetek ellen. A radikális muzulmánokat azonban eredetileg nem Washington, hanem — több mint száz évvel ezelőtt — Berlin akarta felhasználni arra, hogy dzsihádot indítsanak a Közel-Keleten.

Hogyan szerezhet egy európai hatalom befolyást a Közel-Keleten úgy, hogy nem rendelkezik gyarmatokkal, sem pedig katonai bázisokkal a térségben? A né­met egység megteremtése után fogalmazódott meg ez a dilemma Berlinben, ahol a két legbefolyásosabb vezető – Otto von Bismarck kancellár és II. Vilmos császár – egymással ellentétes választ adtak erre a kérdésre.

Bismarck azt sürgette, hogy Németország inkább a gazdasági fejlődésre összpontosítson, mintsem arra, hogy Európa vezetője vagy világhatalom igyekezzen lenni. A kancellár 1888-ban egy parlamenti beszédében kijelentette: Németországot katasztrófába vezetné az, ha háborút provokálna.

Bismarck szerint Németországnak azért kell elkerülnie a háborút, mert előnytelen geopolitikai helyzete miatt egyszerre három fronton – Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia irányából – kellene támadással szembenéznie. Ellenségeik hatalmas tengerentúli gyarmatbirodalommal rendelkeznek, amiről Németország már lemaradt. A kancellár különösen óvott attól, hogy a Közel-Keleten próbáljanak meg területet szerezni, mert – mint mondta – „az Oszmán Birodalomtól való területszerzés érdekében nem érdemes feláldozni egyetlen német katona életét sem”. Az új államnak a katonai kalandok helyett a német ipar és kereskedelem erejére támaszkodva a gazdasági érdekérvényesítésre kell törekednie – hangsúlyozta Bismarck, aki szerint Németország érdeke a béke a Közel-Keleten, míg a térségben a helyzet megváltoztatására tett bármilyen kísérlet olyan háború kirobbanásához vezethet Európában, amelynek Németország a vesztese lenne.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!