hetilap

Hoffman Rózsa oktatási államtitkár augusztus elején egyhetes zártkörű találkozót szervezett Piliscsabára, ahol döntően a hagyományos keresztény egyházak iskoláihoz köthető szakemberekkel az új közoktatási és felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásán fáradoztak.

A vitaanyagok a Figyelőnetnek köszönhetően kerültek a nyilvánosság elé, meglepetést okozva nemcsak a szakmabelieknek, hanem a KDNP koalíciós partnerének, a Fidesznek is. Közülük ugyanis egyetlen szakpolitikus sem fejthette ki véleményét, márpedig nem titok, hogy a két párt között régóta nincs egyetértés alapvető kérdésekben (szegregált osztályok, szöveges értékelés alsó tagozatban, mindennapos tornaóra stb.). Miután a tanácsadói körbe nem nagyon fértek be az oktatás más területein tevékenykedő szakemberek sem, az avatatlan szemlélőben az a meggyőződés alakulhatott ki, hogy a közoktatási rendszer alig hét százalékát kitevő, világnézetileg elkötelezett iskolák képviselőinek véleménye aránytalanul nagy súllyal esik majd latba a végleges törvényszöveg összeállításakor. Az államtitkárasszony - a későbbi minisztériumi kommünikével összhangban - „több mint nyolcvan, önként ajánlkozó szaktekintélyről" beszélt, akik belső használatra készítették javaslataikat. Reményei szerint ezekből a „nulladik változatokból" áll majd össze október közepére a későbbi viták tárgyát képező anyag, vagyis a kiszivárgott dokumentum még csak nem is kivonata a kidolgozás alatt álló törvényjavaslatnak.

És hogy mit is rejt a nulladik típusú koncepció? Terjedelméből ítélve nem sok mindent, hiszen a felsőoktatásról szóló rész kilenc oldalon is elfért, míg a közoktatás problémáit negyvenhárom oldalon keresztül taglalja. Előbbinél lényeges elem, hogy a jövőben nyelvvizsgához kötnék a felvételit, az egyetemek gazdasági társaságot alapíthatnának, illetve a jövőben megszűnne a hátrányos helyzetű és fogyatékos hallgatók pozitív diszkriminációja. Utóbbinál pedig olyan változásokra kell felkészülni, mint az egész napos iskola bevezetése; a tanórán kívüli nevelési tevékenységek erősítése; központi pályázati lehetőség felállítása a szegényebb gyerekek pluszkiadásainak támogatására; 16 évet betöltött, összeférhetetlen diákok kirúgásának lehetővé tétele, valamint az angol nyelv „hegemóniájának" gyengítése amiatt, hogy „ne szakadjunk ki végleg a Kelet-Európa közepén található nyelvi sokszínűségből".

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek