A két utóbbi eseményt leszámítva a vatikáni követ inkább a pápai állam külügyminisztereként látogat Oroszországba, semmint a katolikus egyház küldöttjeként. Ezt hangsúlyozza az orosz média is, noha nem szentelt túl nagy figyelmet az eseménynek. A legtöbbet az Izvesztyijában írtak róla, ahol a vatikáni követ fotója alatt a következő képaláírás szerepelt: "Az új pápa külügyminisztere Moszkvába látogat.” A cikk hangsúlyozza, hogy Lajolót kollégája, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hívta meg, akivel már két ízben találkoztak Rómában. A mostani találkozón vélhetően az ENSZ-intézmények reformja, Oroszország és a Vatikán együttműködésének az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretein belüli távlatai, továbbá az iraki és a közel-keleti, valamint a balkáni helyzet kerülnek terítékre.
A néhai szovjet kormánynak nem volt diplomáciai kapcsolata a Vatikánnal, melyben az akkori vezetők az imperializmus kiszolgálóját, és a Szovjetunió ellen irányuló agresszió és provokációk szellemi ihletőjét látta. Ez az ellenséges hozzáállás összhangban volt az orosz pravoszláv egyház Rómával szembeni állásfoglalásával, mely szerint a katolikusok az igaz hittől eltért eretnekek. Erre a tradicionális ellenérzésre számos olyan történelmi tény is okot ad, amely a katolikus Rómának a pravoszlávizmus iránti leplezetlen agressziójáról tanúskodik. Elég csak megemlékezni az 1202-es konstantinápolyi keresztes hadjáratról, amikor a város pravoszláv szentélyeit kifosztották, valamint a papokat és a híveket lemészárolták; vagy arról, amikor orosz területekre törtek be a Rómának szolgáló libanoni és teuton lovagrendek.
Míg a világi orosz hatalom már a gorbacsovi peresztrojka idején megtalálta a hangot a Vatikánnal, és a kapcsolat egyre kiterjedtebb lett, addig a két felekezet közti viszony rendeződése bizony várat magára: az előző pápának,
II. János Pálnak nem sikerült Oroszországba látogatnia. Egy ilyen vizitnek ugyanis minimum két feltétele van: az első egy meghívás a helyi katolikus közösség részéről, a második ugyanilyen invitálás az adott állam kormányától.
A néhai egyházfő idején azonban ezeken kívül még egy feltétel volt: az orosz pravoszláv egyház beleegyezése. Ezt azonban nem sikerült megszereznie.
Giovanni Lajolo látogatása kapcsán Mihail Kaminyin, az orosz belügyminisztérium hivatalos képviselője azt nyilatkozta: szerinte e dialógus a civilizációk közti híd kiépítését szolgálja, és a szélsőséges irányzatokkal, valamint a terrorizmussal szembeni ellenállást erősíti. Mintha ezt sugallnák a moszkvai patriarchátus egyik méltóságának, Vszevolod Csaplin főesperesnek a szavai is: "A Vatikán bármely magas rangú képviselőjének látogatása természetesen azt a célt is szolgálja, hogy újra átértékelésre kerüljenek az egyházközi kapcsolatok" – írja a Rosszijszkaja Gazeta. Az Izvesztyija azonban mást idéz a főesperes nyilatkozatából: "Giovanni Lajolo nem az a személy, aki közvetlenül felel ezekért a kapcsolatokért".
A Vatikán részéről az új pápa, XVI. Benedek nemrégiben fogadta a szentpétervári katolikusok delegációját. Meghívást kapott tőlük Oroszországba, amibe gyakorlatilag bele is egyezett. Azonban ahhoz, hogy látogatást tegyen a világ legnagyobb pravoszláv országában, amely a harmadik Róma és Bizánc egyenes ági leszármazottjának tartja magát, nyilván nem elegendő a helyi katolikusok meghívása.
2005. 10. 28. (IX/43)
