Hetek Közéleti Hetilap

Zöldségfelhozatal. Mennyi marad a zsebedben? Fotó: Somorjai L.

Lapunknak nyilatkozó gazdasági szakemberek bírálták a kormányt, mivel a hangzatos "vállalkozásbarát" és adócsökkentő szólamokkal szemben úgy tűnik, mégsem csökken jövőre a vállalkozók adóterhe. Ez – mint mondták – az adóelkerülési "reflex" újabb megerősödéséhez, a szürke, illetve a fekete gazdaság növekedéséhez vezethet.

A jövő évi költségvetés elkészítésekor – mint ahogy ez korábbi időszakokban is jellemző volt – nem látszik a pénzügyi kormányzaton egy adócsökkentést, államháztartáshiány-csökkentést és versenyképesség-javítást eredményező koncepció, sőt ellenkezőleg, kapkodás, rögtönzés, a lyukak betömögetése sejlik fel mint vezérelv – fogalmaztak a Heteknek nyilatkozó szakemberek. Ez pedig rövid és hosszú távon sem szolgálja az ország versenyképességének javítását, és nem növeli az esélyeket az Európai Unió életszínvonalához való felzárkózásra.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter – az adómódosításokkal foglalkozó kormányülést követően – beismerően felfelé módosította az idei államháztartási hiányt: az év elején deklarált 4,6 százalék helyett az önkormányzatokkal együtt 5-5,3 százalék lesz. A sajtótájékoztatón részt vevő Gyurcsány Ferenc eloszlatott egy bizonytalansági tényezőt: bejelentette, hogy a következő kabinet pénzügyminisztere is Draskovics Tibor lesz. A hírre a forint árfolyama enyhe erősödéssel, míg a BUX erőteljes, 200 pontos eséssel reagált.

A kabinet elképzelése szerint 2005-től kétsávos lenne a személyi jövedelemadó: 1,5 millió forintig 18, felette pedig 38 százalékot kellene fizetni. Nehezíti a helyzetet, hogy még nem váltak ismeretessé, változnak-e, s ha igen, milyen formában az adókedvezmények. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint addig nem végezhetőek el számítások a jövő évi adóterhünk mértékéről, amíg nincsenek biztos információk az adókedvezményekkel kapcsolatban. Ma még nem tudható, hogy a visszaigényelhető 100 ezer forintos küszöb milyen adókedvezményre vonatkozik, mindegyikre vagy csak némelyikre. Ezektől pedig nagyon sok minden függ, mivel ezek fényében látható, hogy jobban vagy rosszabbul járnak-e az emberek – mondta Zara.

Lesznek olyan családok, melyeknek nem lesz előnyös az, hogy megszűnik a középső kulcs. Valószínűleg a 1,5 millió forint felett keresők jobban járnak a kimaradó középső sávval, mivel a 26 százalékos sáv helyett 18 százalékos lép be, és a sávba tartozó 700 ezer forintra 8 százaléknyi adót nyernek. Egy 1,5 millió forint feletti jövedelem esetében nem sok minden változik – természetesen abban az esetben, ha az adókedvezmények sem változnak.

A jelenlegi elképzelések szerint hatmillió forint feletti jövedelemmel rendelkezők nem vehetnek igénybe adókedvezményt, náluk a középső sáv megszűnése miatt elképzelhető, hogy nő az adóterhük, mert nem tudnak majd adókedvezményt
visszaigényelni. Zara leszögezte, ha változatlanok maradnak az adókedvezmények, minden adófizető 56 ezer forinttal több
jövedelmet vinne haza, ennyivel kellene ugyanis kevesebb adót fizetni.

Az adótanácsadó hozzátette, bizonytalanságot jelent, hogy ma még nem lehet tudni, valóban emelik-e a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem felső határát vagy nem. Szó van arról ugyanis, hogy az inflációval feljebb tolják a plafont, ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulékot magasabb sávig kell fizetni, ez viszont gyakorlatilag elvinné az 56 ezer forint többletet. Ez persze csak feltételezés, mert nincsen konkrét információ, mindenesetre eddig évente emelték – tette hozzá.

Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója a Heteknek kifejtette, a kétkulcsos szja-nak sok problémája van, de annyiban megfelelő, hogy ha valóban két százalékponttal csökkenti a nettó és bruttó bér különbségét, akkor ez egy 2 százalékos reálbér-növekedést hozhat, amit a munkaadók is üdvözölnek. Sz?cs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke hozzátette, nem volt nagy meglepetés a kétkulcsos szja bejelentése. Szerintünk sokkal nagyobb és merészebb lépést kellett volna megtennie a magyar pénzügyi kormányzatnak. Érdemes lett volna 2,5 millió forintos éves jövedelemnél meghúzni a határt, ami után már több mint 100 százalékkal nőtt volna a második kulcs határa, ha megmaradt volna a harmadik kulcs, az akár csak 8 millió forint fölött lépett volna életbe.

Adóemelés és cserbenhagyás