hetilap

Palesztin gyászoló Feiszal Husszeini képével. Kelet-Jeruzsálem volt az otthona Fotó: Reuters

Egyre nagyobb nyomás nehezedik Ariel Saron izraeli miniszterelnökre, hogy adja fel a két hete egyoldalúan életbe léptetett részleges tűzszünetet. Saron az amerikai Mitchell-jelentés ajánlása nyomán szánta magát erre a lépésre. A bizalomerősítőnek szánt gesztusra palesztin részről nem történt hasonló válasz, sőt az eltelt időben megszaporodtak a terrorakciók izraeli civil célpontok ellen. Az elmúlt hétvégén néhány óra leforgása alatt két utcai pokolgép is robbant Jeruzsálem szombat éjjel zsúfolt szórakoztató negyedében, a Ben Jehuda utca szomszédságában. A rendőrségi szakemberek szerint "csodával felért", hogy a repeszgránátokkal "dúsított" bombák nem követeltek halálos áldozatokat. Védtelenebbnek bizonyultak azonban azok az autósok, akiket a palesztin területek közé ékelt zsidó településekről kivezető utakon ért támadás.

A negyvenéves Gilad Zarnak a szamariai körzeti tanács biztonsági tisztjének gépkocsijára az út mellett parkoló terroristák először rálőttek, majd a felborult gépkocsihoz lépve közvetlen közelről 40 lövéssel szabályosan kivégezték az izraeli férfit. Gilad Zar nyolc – 3 és 15 év közötti - gyermek apja, az egyik legelső telepes család leszármazottja, akik a Jordán nyugati partján fekvő, bibliai nevét megőrző vidékre költöztek. A gyilkosságért ezúttal először nyíltan a Jasszer Arafat vezette Fatah mozgalom egyik szélsőséges szárnya, az Al-Aksza Bosszúálló Brigád nev? csoport vállalta a felelősséget.

Egy nappal később négyen ültek abban az autóban, amely Zar temetésére igyekezett Jeruzsálembe. A fővárostól mintegy 40 kilométerre palesztin terroristák egy előzésben lévő autóból tüzet nyitottak a gépkocsira, majd Betlehem irányába elmenekültek. A merényletben az autó négy utasa közül életét veszítette egy amerikai állampolgár, a nemrég New Yorkból bevándorolt Sarah Blaustein és a húszéves Esther Alvan. Súlyosan megsérült továbbá Blaustein férje és fiuk, aki látogatóban járt náluk az Egyesült Államokból. A gyilkosságok híréről sokan Gilad Zar temetése közben értesültek. A megdöbbenés mellett a településeken élők a kormányt tették felelőssé a súlyosbodó biztonsági helyzet miatt. Saul Goldstein, az egyik körzeti tanács vezetője így nyilatkozott a Jerusalem Post cím? lapnak: "Mindennap temetésekre kell járnunk, miközben a kormány tűzszünetről, a költségvetésről beszél. Ideje, hogy a kormányban lévők is felismerjék, hogy aki skorpiókkal akar békét kötni, azt hamar megmarhatják." Zar egyik rokona pedig azt vetette a részvétét telefonon kifejező Ariel Saron szemére, hogy hagyja, amint "juhokként mészárszékre vezetnek bennünket", miközben nem tesz semmit. Saron a teljes felelősséget magára vállalta a következményekért, egyúttal jelezte, hogy az egyoldalú önmérséklet politikája nem tarthat sokáig. A Likud párt vezetői előtt mondott beszédében kijelentette: "Senki nem mondhatja meg nekem, hogy morális szempontból mi a jó, és mi a rossz. Én magam vagyok, aki az anyákat tájékoztatom a fiuk haláláról, én vagyok, aki a feleségeknek elmondom, hogy férjüket megölték. A felelősség rám hárul."

Az országúti merényletek csütörtökön is folytatódtak, amikor egy 63 éves férfit, Tzivka Selefet ért öt géppisztolylövés kocsijában. A támadás mindöszsze egy kilométerre történt a közeli katonai ellenőrzőposzttól. Az izraeli hadsereg – szemben az utóbbi időben többnyire sikeresen megelőzött vagy időben felderített bombamerényletekkel – egyelőre nem találja az orvtámadások ellenszerét. A tábornok és a közvélemény egy része a palesztin rendszámú gépkocsik teljes kitiltását követeli a főbb útvonalakról, erre azonban a kormányfő nem hajlandó. 

Gyászolnak a palesztinok is. A héten váratlanul szívrohamban elhunyt Feiszal Husszeini, a Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik vezetője. Husszeini (életrajzát lásd keretes írásunkban) az Öböl-háború utáni első palesztin delegációt vezette Kuvaitban, amikor éjszaka ágyában a végzetes roham érte. A PFSZ "Jeruzsálem-ügyi miniszterének" tekintett Husszeini közeli leszármazottja volt a második világháború során Hitlerrel szoros kapcsolatot fenntartó jeruzsálemi főmuftinak, Hadzs Amin al-Husszeinnek. A most elhunyt politikust azonban Arafat pragmatista, az izraeliekkel a megegyezést szorgalmazó szárnyához tartozónak ismerték. Husszeinit akaratának megfelelően a jeruzsálemi Mecsetek terén (a Templom-hegyen) temetik el, az Al-Aksza mecsetben. Amennyiben a temetésen részt vesz Jasszer Arafat is, ez lesz 1967 óta az első nyilvános látogatása Jeruzsálembe. 

Arafat azonnal Izraelt tette felelőssé Husszeini halálért, mondván, hogy két hete, a palesztin "Gyász Napján" a katonák könnygázlövedéket lőttek ki rá. Egy másik palesztin vezető, Atem Abdel Khader azonban a kuvaiti hatóságokat okolta a népszerű politikust ért szívroham miatt. Khader szerint a végzetes estén egy kuvaiti kormányőr megtámadta Husszeini testőrét, akiről azt állította, hogy az Öböl-háború idején részt vett az iraki csapatok oldalán Kuvait megszállásában. Mint emlékezetes, Jasszer Arafat ebben a háborúban Szaddám Huszein oldalán vett részt.

Feiszal Husszeini



1940-ben született egy előkelő jeruzsálemi palesztin család gyermekeként.

Apja Abdel Kader Husszeini, akit izraeli katonák öltek meg 1948-ban az Izrael megalapítása ellen folytatott harcban.

1959-ben megalapította a Fatah felszabadítási mozgalmat mint a PFSZ fő eszközét az Izrael által fegyveres harcban elfoglalt arab földek visszakövetelésében; a PFSZ legmagasabb rangú jeruzsálemi tisztje lett.

Az iraki Katonai Akadémia elvégzése után 1967-ben visszatért Jeruzsálembe, és aktív palesztin politikus lett.

Az 1980-as években több évet töltött izraeli börtönökben és háziőrizetben.

Az 1996-os palesztin választásokon nem indult, mivel győzelme azt jelentette volna, hogy el kell hagynia Kelet-Jeruzsálemet, és át kell települnie Ciszjordániába.

Héber nyelvtudását kihasználva aktív szerepet vállalt a palesztin–izraeli együttélés támogatójaként.

Gyakran megjelent az izraeli tévében mint a palesztin álláspont szószólója.

2000 szeptemberében azzal vádolta meg az izraelieket, hogy megpróbálják elvenni a palesztinok szent helyeit, miután az Ariel Saron Templom-hegyi látogatását követően kirobbant zavargásokban egy rendőr gumibottal megütötte. 

Egyes vélemények szerint Arafat utódja lehetett volna, ám a hatvanéves politikust 2001. május 31-én végzetes szívroham érte Kuvaitban. (Forrás:CNN)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek