– Olybá tűnik – és ezt az ellenzék hangoztatja is –, mintha a vagyonnyilatkozatok körül kialakult helyzeteket az adminisztráció a jogalkotás technikájával kívánná lassítani. Figyelemelterelésről van szó?
– Nem. A parlamenti eljárás lassabb, mint az az egyszer? megoldás, amikor valaki nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát. Mi úgy látjuk, hogy az egész gyanak-vást, titkolózást, ami a képviselők vagyonnyilatkozata, vagyoni helyzete körül kialakult, egyszer s mindenkorra jogszabályokkal, törvényekkel és a törvényes rend betartásával kell feloldani. Szerintem ez a folyamat nem olyan hosszú. Sőt azt kértük az ellenzéki képviselőktől, hogy a gyorsítás érdekében a házszabálytól való eltéréshez járuljanak hozzá. Nem járultak hozzá. Ez egy négyötödös döntés lett volna, mely lerövidítette volna az eljárást, de a parlamenti menetrend szerint egy törvényjavaslat, bármilyen határozati javaslat négy hét alatt így is végigvihető. Javaslatunknak az a lényege, hogy minden országgyűlési képviselőnek, még a miniszternek is nyilvánosan kelljen elszámolni. Csak úgy lehet a képviselők vagyoni helyzete körüli bizalmatlanság ködét eloszlatni, ha minden képviselő vállalkozik arra, hogy vagyoni helyzetét feltárja.
– Sarokba szorítja-e a törvényjavaslat Torgyán Józsefet?
– Nem így érzem, hisz a három koalíciós párt együtt terjesztette be a javaslatot. Ha a kisgazdapárt úgy látta volna, hogy az kényelmetlen mondjuk a pártelnöknek, nem hiszem, hogy aláírták volna a javaslatot. Szeretném hozzátenni, hogy én eddig azt tapasztaltam, hogy Torgyán József mind az általa kezdeményezett vizsgálóbizottság létrehozásához, mind a mi törvénymódosításunkhoz pozitívan állt hozzá. Én azt a feltételezést, hogy az ő ellenére lennének ezek a döntések, nem tartom megalapozottnak.
– Mi a véleménye arról, hogy a kisgazdapárt népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint a padlón van?
– Fontosnak tartom a közvélemény-kutatási eredményeket, de azért némi fenntartással kezelem: ezek a barométerhez hasonlóan nem mindig pontosak, de azért nagyjából jól mutatják, hogy milyen "időjárás" van.
– Olvastam politológusok elemzéseiben, hogy elképzelhetőnek tartják azt, hogy a Fidesz kisebbségi kormányzásra kényszerül?
– A magyar alkotmányos struktúra olyan, hogy az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány miatt az a fogalom, hogy kisebbségi kormányzás, nem létezik. A jelenlegi alkotmányos szituációban az, hogy egy kormány kisebbségből kormányozzon, azt feltételezi, hogy a többség nem a kormányt támogatja, hanem a kormánnyal szembeni oldalon van. Ha ez így van, akkor az a bizonyos többség is tud miniszterelnököt állítani magának.
– Akkor fogalmazzunk úgy, többen azt várják, hogy a költségvetés megszavazása után a Fidesz megválik a kisgazda-párttól.
– Ezt spekulációnak tartom.
– Elképzelhetetlennek vagy spekulációnak tartja?
– Spekulációnak. A politikában semmi sem elképzelhetetlen, a konkrét szituációban azonban ennek az esélyét a zéróval látom egyenlőnek.
– Egyébként Ön hogyan vélekedik a képviselői üvegzsebűségről? Emlékszem, a rendszerváltás előtt még a "krumplileveses", a nép egyszer? fiaként megjelenő politikus imidzse volt az elfogadott.
– Szerintem az emberek többsége belátja, hogy az a tétel, hogy csak a szegény képviselő a jó képviselő, az nem tartható, egyszerűen azért, mert a képviselőknek is nagyjából tükrözni kell a társadalmi rétegeket, ahonnan őket megválasztják. Én például – bocsásson meg, hogy személyes példával élek – miskolci vidéki képviselő vagyok, és nyilvánvaló, hogy az én eddigi életpályám nem tette lehetővé, hogy budapesti sztárügyvédhez hasonló vagyonnal rendelkezzek. Mint ügyvéd azonban tapasztalom, hogy Budapesten jó néhány ügyvéd valóban nagyon jó pénzt tud keresni. Szerintem normális, hogy a képviselők vagyoni helyzetének nagyjából meg kell egyeznie a választóik helyzetével. Ugyanakkor azt is tudjuk, azok, akik mások sorsa fölött, milliárdok fölött döntenek, ha azok nincsenek egzisztenciálisan legalább átlagosan megfizetve, akkor bizony néha az önérdeket a közérdek elé helyezhetik. Ha a választók azt akarják, hogy a képviselők a közérdeket tartsák a szem előtt, akkor szerintem elfogadják, hogy a képviselőknek legalább átlagos, tisztességes megélhetést garantáló jövedelmet kell biztosítani. Vannak olyan vélekedések, mely szerint a képviselőket pont azért kell megfizetni, hogy ne korrumpálhassák őket, de nemcsak a képviselőkre igaz ez, igaz a köztisztviselőkre is.
– Az emberek nem igazán érzékelnek abból semmit, hogy az utóbbi 10 év alatt gazdaságilag jobban menne nekik.
– Számtalan olyan ember van Magyarországon – menedzserekre, cégvezetőkre gondolok –, akiknek vagyoni helyzete sokkal, de sokkal távolabb áll a magyar átlagtól vagy magyar minimumtól, a szegénységtől, mint a politikusoké. Mivel ők nem olyan tevékenységet folytatnak, ami reflektorfényben van, ezért velük szemben az irigység kevésbé jelentkezik. Azt gondolom, hogy egy politikussal, közéleti szereplővel szemben mások az elvárások, mint mondjuk egy műsorvezetővel vagy bankárral szemben.
– Szóval a politikus legyen szinte végtelenségig üvegzseb??
– Egy politikus vegye tudomásul, hogy az ő magánéletének korlátai kicsit szűkebbre vannak szabva, mint bárki másnak. Ennyi.
Bánk szerint 2002-ben is győznek
Bánk Attila kisgazda frakcióvezető "marhaságnak" nevezte azt a feltételezést, hogy a kétéves költségvetés elfogadása után a Fidesz meg akarna szabadulni tőlük, azaz a kisgazdáktól, és kisebbségi kormányzásba kezdene. Kijelentette: fel sem merül benne az, hogy 2002-ben nem ez a koalíció és nem hasonló módon folytatja a kormányzást.
A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban lapunknak elmondta: "Várhelyi András képviselőtársam a Heves megyei Néplapban a következőket közölte: évente kettő darab új öltönyt, három darab új cipőt vesz, mely nem Gucci márkára hallgat. Alsó fehérneműjét váltásszerűen, másfél-két havonként cseréli, általában fekete zoknit szokott vásárolni, bár ezt néha sötétbarnával vegyíti. Ingei közül általában fehéret használ, nyakkendője egyszín? vagy apró csíkos, illetve pici mintái vannak. 24 könyvet írt eddig, és kéri, hogy ezt tüntessék fel a megjegyzés rovatban, hiszen az újságolvasók erre nagyon kíváncsiak, minthogy ő is kíváncsi arra, hová tűnt az elmúlt 8 évben képviselőtársai által ellenőrzött állami vagyon. Kéri, hogy a bá-nyatulajdonosok, az üzemek tulajdonosai, magtárak tulajdonosai jelöljék meg, hogy kihez mi jutott." – Ezzel én is egyetértek – fűzte hozzá Bánk, aki úgy látja, hogy Torgyán József ellen nem más, mint hecckampány folyik. "Ha egy országban elvitatják egy 68 éves embertől, aki korábban ügyvéd volt, hogy épít egy átlagos családi házat, akkor nagy baj van."
A frakcióvezető szerint erősödik a társadalmi irigység, melynek az az oka, hogy "volt itt 40 év, amikor mindenkinek Trabantja volt, aztán mindenkinek zöld Zsigulija, a párttitkárnak fehér. Az volt a különbség, hogy a párttitkár kapott, az állampolgár meg adott 10 ezer forint csúszópénzt, hogy ne öt évet várjon, csak hármat. Ez volt a kiindulási pont. "(H. S.)
2000. 12. 02. (IV/49)
