Több tévhit kering a köztudatban a fogápolással kapcsolatosan. Többen azt gondolják, hogy a rossz fogak örökletesek, és a beteg fogakért nem ők a felelősek. Ez a vélekedés azonban nem fedi a valóságot, ugyanis a rossz fogak nem örökölhetőek. Bár a fog formája, mérete, kuszasága továbbadható, állapotát a mi saját fogápolási szokásaink határozzák meg. Alapos fogmosással a lepedék eltávolítható, ha pedig nincs lepedék, akkor a fogszuvasodás és a fogkő is messze elkerül minket.
Vannak, akik úgy vélekednek, hogy erős mosással kell a fogakat kezelésbe venni, ami szintén hibás felvetés, hiszen így előállhat az a helyzet, hogy a fogzománc elkopik, illetve megsérül a fogíny, ami emiatt visszahúzódik, így pedig szabadon marad a fognyak, ami különböző fogbetegségek előtt nyithatja meg az ajtót. Legjobb, ha apró, söprő mozdulatokkal történik a fog megtisztítása a fogínytől a fog felé haladva.
Sokan megijednek attól, ha fogmosás közben az ínyük vérezni kezd, és abbahagyják a szájápolást, mert úgy tudják, hogy ilyenkor ez a legjobb amit tehetnek. Pedig ebben az esetben sem lenne szabad az alapos fogmosásról lemondani, hiszen ennek elmaradása akár fogínysorvadást is eredményezhet. A gyulladás okozta fogínyvérzés mögött gyakran a lepedék áll, mely akkor rakódik le, ha nincs kellően megtisztítva a fog. Így ha hasonló helyzetbe kerülünk – vagyis fogmosás közben vérezni kezd a fogíny – semmiképpen se hagyjuk abba a fogmosást, hanem inkább puhább fogkefével tisztítsuk meg a kényes területeket.
2018. 05.25. (XXII/21)
