„Egy becsületes kiállítás, amely nem hazudik, s például egy kicsit sem iparkodik kurzusszolgálatba szegődni. És eszébe sem jut történelmet hamisítani – nagy dolog ez manapság!” – mondta Závada Pál író megnyitó beszédében. Miért fontos a hiteles emlékezés?
– Nem tudjuk az órát visszaállítani. Nem tudunk 1912-ben bemenni Szegeden Keglovits Emil fotóműtermébe, ahol Braun Zsigmond és Buchhalter Aranka pózol esküvője alkalmával. Abbáziában sem lehetünk együtt 1916-ban egy jómódú nyaraló családdal. Ugyanúgy, ahogy nem léphetünk be abba a mészárszékbe, ahol Goldgruber Simon pálfai (Tolna megyei) mészáros első világháborús emlékeit mesélte. Nem vehetünk részt Klein Henrik és Wagschal Rózsa esküvőjén sem, amely 1910-ben Máramarosszigeten egy igazi hagyományos zsidó lakodalom volt, és nem kérdezhetjük meg Feith Paulát sem, aki az első világháború idején ápolónőként dolgozott egy katonai kórházban. Azt azonban megtehetjük, hogy megkérünk idős zsidókat, meséljenek nekünk. Hogy osszák meg velünk régi családi képeiket, és a képeken látható személyekhez és helyekhez kötődő emlékeiket.
Miért rendhagyó ez a kiállítás, és mi a célja?
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »