A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei megépítését az 1960-as évek közepén határozták el. Az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként az építkezés 1990-es években fejeződött be. Fő célja pedig a vízkészlettározás és az Alföld vízhiányos területeire, elsősorban a Nagykunságba, a Körösök völgyébe és a Jászságba való gravitációs vízátvezetés feltételeinek megteremtése volt. Így lett egy olyan tó, mely más tóval össze nem hasonlítható, hiszen keresztülfolyik rajta legmagyarabb folyónk, a Tisza, amely az eredeti koncepció szerinti vízkészlet biztosítása mellett mára teret ad a vízi turizmus különböző ágainak gyakorlására, s mindemellett egyedülálló természeti érték is egyben. A tó területe 127 négyzetkilométer, hossza 27 km, átlagos mélysége 1-3 méter, a tóban egy 43 négyzetkilométer területű sziget található. A tó gátja négy megyén keresztül fut körbe a tavon, melynek hossza 75 km, és amely ideális terep például a kezdő kerékpározóknak is. A tó középső része horgászásra van kialakítva, és mára kialakult az ökológiája is. 2012-ben nyitotta meg kapuját Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely Európa legnagyobb édesvízi akváriuma (753 000 liter). A 7 hektáros szabadidőpark állatkerttel, míg a kicsiknek játszótérrel, a nagyobbaknak pedig vízijátszótérrel lett kialakítva. A 7 emeletes intézmény kilátótornyában lélegzetelállító panoráma nyílik a Tisza-tóra, a településre és a környező tájra. Ezenkívül az Ökocentrum részeként megtekinthető a poroszlói Tájház is.
Élővilág
A tó területe a Hortobágyi Nemzeti Park része, mely UNESCO-világörökségi terület is egyben. Védett természeti értékei közül a madárvilágnak van kiemelt szerepe, melynek megóvása a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata. Védett fajai: Európa legnagyobb röpképes madara a túzok, vagy a trópusi színvilágot hordozó szalakóta. Ragadozómadár-állomány is található itt, például a parlagi sas, a kerecsensólyom, és még sorolhatnánk a több száz madárfajtát, melyek különböző időszakokban látogatják a tó területét. A madárvilág mellet más állatcsoportok is képviseltetik magukat értékes fajokkal, például a vörös hasú unka, a levelibéka, a vidrapók, a tűzlepke és augusztusban találkozhatunk a sisakos sáskával is. Évente egyszer, Európában is egyedülálló természeti jelenséget csodálhatunk meg a Tiszán, amelyet a köznyelv „Tiszavirágzás”-ként ismer. A ritka látványosság főszereplője egy védett egyedi kérészfaj. A 8-12 centiméteres állatkák hosszú lárvaéletük után kifejlett, ivarérett korukban csak néhány óráig, esetleg egy napig élnek. Ám három óra alatt egy egész élet fut le velük. Ekkor járják ugyanis násztáncukat, ami „virágzóvá” változtatja a víz felszínét. Ilyenkor olyan a folyó, mintha millió kicsi fehér virág ringna a víz felszínén. A nászrepülés után aztán az elhullott állatok bőséges táplálékként szolgálnak a vízi madaraknak és halaknak.
2014. 08. 29. (XVIII/35)
