Dr. Christine Cole Johnson, a kutatás vezetője 1200 újszülött sorsát követte nyomon, akik 2003 és 2007 között születtek Michiganben. Felfedezték, hogy a császármetszéssel született babák hatszor olyan érzékenyek a poratkákra, mint a természetes módon világra jöttek. Ugyanilyen megállapításra jutottak a macska- és kutyaszőr allergiát illetően is.
Az ember testén és testében több ezer mikrobafaj él együtt, amelyek hozzájárulnak testünk egészséges működéséhez is. Ezek a mikroorganizmusok élőhelyeik szerint különböznek, más-más típusúak találhatóak a bőrön, a nyálkahártyákon, vagy az emésztőrendszerünkben. (Egy 75 kilogrammos ember körülbelül 0,7 kilogramm baktériummal él együtt.) Dr. Christine Cole Johnson szerint az újszülöttek közötti eltérés éppen ennek köszönhető. A méhben a babák sterilek, és amikor keresztülhaladnak a szülőcsatornán, az ott található baktériumokkal kapcsolatba kerülve immunrendszerük „megtanulja” megkülönböztetni a jó és a rossz baktériumokat. A császármetszéssel születettek bélrendszerében ugyanakkor az édesanyjuk bőrén élő mikroorganizmusokhoz hasonlók találhatók. A későbbiekben helyreáll ugyan a megfelelő bélflóra, de ez a késlekedés elegendő lehet ahhoz, hogy kialakuljon az érzékenység.
Természetesen mindez csak az egyik lehetséges oka az allergiáknak, amelyben a genetika is szerepet játszik. Johnson kollégája, dr. Haejin Kim azt is felfedezte, hogy az afro-amerikai gyermekek háromszor olyan fogékonyak az élelmiszer-allergiára, mint a fehérek, illetve az allergiás afro-amerikai szülők gyermeke kétszer olyan gyakran lesz érintett, mint az, akinek a szülei egészségesek. Mindez azt mutatja, hogy az allergia genetikai eredetű, véli Kim. De ettől még mindig nem jelenthető ki, hogy 100 százalékban örökletes dologról van szó, mert nem határozható meg egyetlen felelős gén. Valószínűleg több gén kombinációjáról beszélhetünk, amelyek egymással és a környezettel is kölcsönhatásba kerülnek.
2013. 05. 17. (XVII/20)
