Lakásunkban többféle forrásból származhatnak ferde illatok, különösen a szemetes környékén, a többi helyiségben pedig a szellőztetés hiánya vezet áporodottsághoz. Ezért, ha illatos otthonra vágyunk, mindenekelőtt a rendszeres takarítás és a szellőztetés fontosságát tartsuk szem előtt. A „náthás” téli napokon napi többszöri rövid ablaknyitás az egészségünkre is jó hatással van, ugyanakkor a friss levegő a kellemes illatú lakás és a jó közérzet alapja is.
A szobanövények használata nemcsak esztétikai szempontokat szolgál, hanem a levegő páratartalmát és oxigénmennyiségét is kedvezően befolyásolja. Megvásárlásukkor érdemes odafigyelni, hogy ne legyenek mérgezőek vagy allergizáló hatásúak. Hálószobánkat azonban ne pakoljuk túlságosan tele, hiszen éjszaka fordítva sül el a dolog: a dús növényzet a sötétben széndioxidot bocsát ki magából.
Vessünk egy pillantást az illatosító szerek piacára! Sokan használják a reklámok által kínált pumpás, aeroszolos és elektromos szobaillatosítókat. Ezekről tudni kell, hogy szintetikus illatok, és egészségre káros vegyületeket tartalmaznak – allergiát, légúti panaszokat okozhatnak. Különösen kisgyermekek mellett ajánlatos kerülni használatukat.
Az illatgyertyákat is érdemes csak mértékkel használni, mert ezek paraffinból, azaz kőolajszármazékból készülnek, és égés közben ártalmas anyagokat árasztanak. Ha mindenképp ragaszkodunk hozzájuk, válasszunk inkább méhviaszból készült gyertyát! Az illatos pálcák előnye fentiekkel szemben, hogy a zárt üvegbe szúrt bambuszpálcán át csak párolog az eszencia, és nem keletkezik füst. Az illatosított színes virágszirmok, azaz pot-pourik nemcsak illatukban, de megjelenésükben is élményt nyújtanak.
Állandó kellemes narancsillat biztosítható az olyan otthonokban, ahol fabútorok, dekorációs elemek vagy lambéria találhatóak. A natúrfarészeket bio narancsterpénes faápoló használatával védhetjük, és az olaj hatására textúrájuk is markánsabb lesz. Nem utolsósorban a narancsolaj kellemes illata lengi be a helyiségeket, és mivel teljesen természetes anyagokból készült, nincs káros hatással az egészségre.
A téli fűtésszezonban a száraz levegő ellen használjunk párologtatót! A párologtatás során összeköthetjük a kellemest a hasznossal, ha aromaterápiás szempontokat is figyelembe veszünk. A levendula, a rózsa és a rozmaring nyugtató hatással bír, míg a citrusok, gyömbér, borsmenta, eukaliptusz frissítő, pezsdítő hatású.
Gyógyító aromák
Az igazán természetes illatok illóolajokból és aromavizekbôl párologtathatóak. Mindkettô a gyógynövények lepárlásakor készül. A különbözô növényi részekre forró vízgôzt eresztenek, ami az aromát kioldja belôlük, majd hűtéskor fokozatosan szétválik a víz és az illóolaj.
Az aromavíz – ami tulajdonképpen a melléktermék – megtelik a gyógynövény értékes hatóanyagaival, de sokkal gyengédebb, mint az illóolaj. Ahol kisbaba vagy kisgyerek van, ott inkább ezt használjuk! Többféle aromavíz létezik: levendulavíz, damaszkuszi rózsavíz, római kamillavíz, édesköményvíz, citromfűvíz, rozmaringvíz, muskotályzsályavíz, kakukkfűvíz, borsmentavíz.
Az illóolajok tárháza is rendkívül gazdag, ezekbôl alkalmanként pár csepp is elég, így sokáig kitartanak. Ennek megfelelôen magasabb árkategóriába is esnek, egy 10 ml-es kiszerelésű üveg ára 4-5 ezer forint körül mozog. A bergamottolajat egy mediterrán térségben honos fa kisebb, narancsszerű gyümölcshéjából préselik ki, színe zöldes-sárgás színű. Az Earl Grey tea speciális íze-aromája is belôle származik. Fájdalom- és gyulladáscsökkentô hatású, az influenzás tüneteket is enyhíti. A citromillóolajat a citrom héjából hidegsajtolással készítik. Üde, könnyed, édes illatú, fél kiló illóolajhoz körülbelül ezer citrom héja szükséges. A grapefruitolajhoz hasonlóan élénkít és frissít, valamint fertôtlenít, antiszeptikus hatású. Kiváló légzéskönnyítô: enyhíti a meghűlés, az asztma, allergia tüneteit.
A levendula eszenciáját lila virágaiból nyerik, ez az egyik legkedveltebb és legismertebb illóolaj. Illata tiszta, egyszerre élénkít és nyugtat. Magyarországon Tihanyban termesztik a 20. század eleje óta. A levendula elnevezés a latin lavare ’mosni’ vagy a lividua ’lila’ jelentésű szavakból eredeztethetô, ugyanis régen a fürdôvízbe cseppentették a rómaiak. Leginkább nyugtató, fájdalomcsillapító hatását érdemes kiemelni, ezenkívül csökkenti a vérnyomást, elűzi az álmatlanságot. Használják fej-, fül-, fog- és torokfájásra, rovarcsípésre. Szárított szálaival a molyokat lehet távol tartani a szekrénytôl.
Az illatok királynôjének nevezett rózsa színtiszta illóolaja nagyon tömény, hiszen egy üvegcse elkészítéséhez egy tonnányi szirmot használnak fel. Ez legalább százezer szirmot jelent! Fürdôvízbe cseppentve, de akár különleges süteményekbe (török konyha) is felhasználhatjuk.
Végül, de nem utolsósorban a fenyô illóolaját érdemes megemlíteni, ami kiválóan alkalmas légúti megbetegedések természetes kezelésére. A boltokban számos válfaja kapható, közös jellemzôjük a fenyôgyanta kellemes, letisztult illata. A fenyôolajnak hurutoldó, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentô, fertôtlenítô hatása van. Többféleképp alkalmazható, párologtatva, aromás fürdôbe, valamint bedörzsölésre. Ehhez egy kis olívaolajba csöppentsünk pár csepp fenyôolajat, esetleg eukaliptusz- és mentacseppekkel keverve, és lefekvés elôtt dörzsöljük be a mellkast, hátat és a nyakat. A „fenyôkenôcs” reumatikus panaszokra is kellemes, mert élénkíti a vérkeringést.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2010. 01. 22. (XIV/3)
