hetilap

A dolog lényege abban áll, hogy minden sejtünk egyetlen egyből, a
megtermékenyített petesejtből származik. De nem közvetlenül. Az osztódás első
köreiben nagyon kevéssé differenciálódott sejtek keletkeznek, melyekből még
bármi lehet. A differenciálódás során e mindentudó sejtekből egyre
specializáltabbak lesznek, míg mindegyikük meg nem kapja a maga feladatát, de
mindig marad egy kevés mindentudó. Úgy is nevezik őket, hogy multipotens. Ezek
az őssejtek.

A köldökzsinórvérben meg is találhatók, és születéskor egyszerű kinyerni ezeket.
Bizonyos cégek a szülők kérésére eltett vért sejtbankokban őrzik arra az esetre,
ha a gyermeknek valaha az életében olyan betegsége lenne, amit a tudomány
majdani állása szerint őssejtbeültetéssel gyógyítani lehet. A bankok alapesetben
húsz évig őrzik a mintát, a további tároláshoz újabb szerződést kell kötni,
természetesen újabb – később meghatározott – összeg befizetésével. A leghosszabb
ideig életképesen tárolt őssejtmintáról a közelmúltban számolt be egy japán
kutatócsoport, az ő mintájuk jelenleg huszonkilenc éves.

 A sejtbankok honlapjain tájékozódva kiderül, hogy sok még a feltételes mód. „A
chicagói Rush Egyetem kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amellyel javítható a
köldökzsinórvérből kinyert őssejtek használhatósága. Az új eljárás segítségével
remélhetőleg új távlatok nyílnak az egyik legjelentősebb őssejtforrás kiaknázása
előtt” – írja az egyik ilyen oldal.

A vérképző őssejtek olyan kórállapotok kezeléséhez használhatók fel, amelyekben
a vérképzés betegség vagy orvosi beavatkozás következtében a kritikus szint alá
csökken. A hematológiai betegségek (limfómák, leukémiák) jó része kizárólag úgy
gyógyítható meg, ha kiirtják az összes vérképző sejtet, köztük a tumoros
sejtklónt is, majd a csontvelőt kívülről adott őssejtekkel népesítik be újra. A
köldökzsinórvérből nyert őssejtekből előállított „saját” csontvelő beültetése
nem vet fel immunológiai problémát. A köldökzsinórvérben lévő őssejtek kiszűrése
jelentős forrást biztosíthatna a csontvelő-transzplantációhoz, ha ezek az
őssejtek jó hatásfokkal lennének képesek beindítani a vérképzést a csontvelőben.


Ám a köldökzsinórvér-őssejtek klinikai alkalmazásának jelenleg több nehézsége is
akad. A vérből sajnos csak viszonylag kevés számú sejt izolálható, ami egy
felnőtt számára ritkán elegendő, mivel döntő tényező a befogadó szervezet
tömege. További probléma, hogy a csontvelő benépesítése tovább tart, mint a
hagyományos csontvelő-transzplantációnál, így a szervezet hosszabb ideig van
kitéve az ebben az állapotban nemegyszer halállal végződő fertőzéseknek. Az
őssejtek hatékonyabb felhasználása érdekében számos kutatóintézetben dolgoznak
olyan módszerek kifejlesztésén, melyekkel az őssejtek mesterségesen
szaporíthatók lesznek.

Az őssejtek májsejt, vesesejt, izom-, ideg-, hám- és egyéb sejtek funkcióinak
ellátására is képesek lehetnek, fentebb említett kevéssé differenciált
mivoltuknak köszönhetően. A sejtbankok és a kutatók bíznak benne, hogy a
közeljövőben további betegségek kezelése is  lehetségessé válik. Igyekeznek
rájönni, hogyan lehet úgynevezett kémiai indukció hatására az őssejtekből
különböző típusú speciális sejteket képezni. Őssejteknek közvetlenül az elhalt
szívizomterületre juttatásával javítható a szívinfarktuson átesett betegek
állapota, vagy akár az agyba ültetett őssejtek pótolhatják a károsodott
idegszövetet. Az őssejtek speciális idegsejtekké alakításával olyan betegségek
válhatnak a remények szerint gyógyíthatóvá, mint az Alzheimer-kór vagy a
szélütés, illetve agyvérzés következményei.

Több kutatócsoport számolt be arról, hogy laboratóriumi körülmények között
képesek voltak őssejtből olyan dopamint termelő idegsejteket kialakítani,
amelyek a Parkinson-kór gyógyítását ígérik. Persze aki efféle betegségeit is
őssejttel kívánja majdan gyógyíttatni, annak néhányszor húsz évre be kell
fizetnie, hiszen ezek köztudottan nem a fiatalkor betegségei.

Az egyik budapesti nőgyógyászati klinika szakorvosa szerint egy szingapúri
világkongresszuson már be is számoltak egy komoly jövő előtt álló lehetőségről,
melynek lényege, hogy a génhiba korrekciója már a megszületés előtt megtörténik.
„A korai magzati diagnosztika során megállapítják, hogy fennáll-e genetikai
betegség, mely a későbbiekben méhen belüli elhalást vagy a születés után
manifesztálódó súlyos károsodást okozhat. E betegségek a méhen belüli élet során
gyógyíthatóvá válnak, ha még a terhesség alatt kinyert magzati őssejtben a hibás
gént kicserélik, és a javított sejtet visszajuttatják. A magzat szervezete
könnyebben befogadja az őssejteket, mert immunrendszere még fejletlenebb és
toleránsabb, valamint a magzat tömege kicsi, ezért kevesebb sejt is elégséges.
Jelenleg e kutatások állatkísérletek szintjén folynak.”

Egy névtelenséget kérő gyermekorvos beismerte lapunknak, hogy sokszor ő maga sem
tudja, mit javasoljon a szülőknek. „A statisztika szerint nagyon kicsi az esélye
annak, hogy egy magyar átlagembernek (újszülöttnek) valaha is szüksége lesz
köldökzsinórból levett őssejtre. Melyek ráadásul nagyon kivételes és ritka
esetekben használhatóak csak fel. Saját gyermekemtől nem tetetnék el
köldökzsinórvért” – mondja a gyermekorvos.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek