Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy maguk az orvosok is tartanak az esetleges felelősségre vonástól. A TASZ úgy véli, ez teljességgel törvény- és alkotmányellenes eljárás az orvosok részéről, mi több, az egészségügyi dolgozók ilyenkor megszegik a rájuk vonatkozó szigorú titoktartási kötelezettséget, amiért tudvalevően több éves börtönbüntetés is kiszabható rájuk. Ráadásul ez a gyakorlat teljességgel elriasztja a drogfüggőket attól, hogy orvosi segítséget vegyenek igénybe a leszokáshoz. A MOK viszont jogászok állásfoglalását kérte annak eldöntéséhez, hogy van-e az orvosoknak bejelentési kötelezettsége a látókörükbe jutott drogosokat illetően.
Mint ismeretes, két évvel ezelőtt a parlament annak ellenére fogadta el a drogosok büntethetőségéről szóló törvénymódosítást, hogy számos szakember felhívta a figyelmet a feljelentés kockázatára, mondván: a drogosokat nem bűnözőkként, hanem áldozatokként kellene kezelni, és büntetéssel nem érhető el a leszoktatás.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2001. 09. 28. (V/39)
