Elengedhetetlenné vált a jó megjelenés
Az úgynevezett "corporate identity" (CI) megvalósítása – a fogalom leginkább
a cégimázzsal való azonosulást jelöli –, a 80-as évektől hatalmas karriert futott
be az üzleti világban. Ezzel a kifejezéssel általában azoknak a magatartásjegyeknek
az összességét jelölik, amelyek a vállalat stílusát közvetítik a dolgozó
megjelenésében, illetve a cégen belüli és – néha megkövetelten – cégen kívüli
kommunikációjában is.
Magyarországon főleg a rendszerváltást követően, a multinacionális cégek térhódításával
egyidejűleg kezdett a CI megizmosodni, s ennek folytán új követelményekkel kerültek
szembe a munkavállalók is. Mára már a legtöbb nemzetközi hír? cég kialakította
úgynevezett credóját (üzleti hitvallását), amellyel tudatosítani kívánja dolgozóiban,
hogy megjelenésükön túlmenően bizonyos presztízsszempontok figyelembevételével is
tartoznak vállalatuknak. Egyes foglalkoztatók etikai kódexet állítanak össze, melyek
elsősorban a munkavállalók kifelé irányuló magatartására összpontosítanak, ezzel
is óvni szándékozván a cég jó hírnevét.
Mindenhol a céget képviseled
Érdemes tehát tájékozódni egy felvételi interjú előtt, hogy milyen értékeket képvisel
a cég, tudunk-e azokkal az elvárt mértékben azonosulni, kívánjuk-e a cég üzletmenetét
erősíteni, és hírnevét öregbíteni. A jólinformáltság lehetősége rajtunk áll,
a szorgalmas kereső minden bizonnyal bőséges információtömegre lel, akár a médián
keresztül, akár az internetes honlapokon tájékozódik.
Hogy a külső megjelenés se legyen a véletlen vagy a legújabb divathullám eredménye,
a pénzintézetek és multinacionális vállalatok szinte mindegyikének belső szabályzatában
megtalálható az öltözködésre vonatkozó utasítás vagy a lazább értelemben vett
irányadó útmutatás. Ezek az előírások nemcsak a vezető beosztásúakra
vonatkoznak, hanem minden olyan munkavállalóra, aki a munkája során megrendelőkkel,
üzleti partnerekkel tárgyal, kapcsolatba lép, hiszen rajta keresztül a céget is megítélik,
a külsőségek is üzenetet közvetítenek.
Általános értelemben vett elvárás, hogy minden alkalmazott adja meg a munkakör méltóságához
illő öltözetet, stílusa inkább visszafogott, diszkrét, mintsem harsány és feltűnő
legyen, ezzel is megtisztelve a cég üzleti partnereinek személyét, de akár a közvetlen
kollégákét is. Fontos, hogy egyéniségünket képviseljük a munkakapcsolatainkban,
hivatali életünkben is, de a cég tevékenységéhez illő keretek között. Az alábbiakban,
a teljesség igénye nélkül, álljon itt a külsővel kapcsolatos elvárásokról néhány
fontosabb tudnivaló.
Diszkrét elegancia
Hölgyek számára az egyik leghasznosabb segítő a kosztüm, mely akár alapdarabnak is
tekinthető a ruhatárban. Mivel a klasszikus stílus nem megy ki a divatból, bátran
befektethetünk egy jól megválasztott színvilágú és anyagú kosztüm megvásárlásába,
melyet különböző szín? sálakkal vagy kitűzőkkel alkalomhoz illően változtathatunk.
A miniszoknya kerülendő, a szoknya hossza a térdig érjen vagy alatta néhány centiméterrel
legyen. Sokak kedvence a fehér blúz, mely üde, elegáns megjelenést kölcsönöz viselőjének,
de a túlzott "átláthatóságot" nem díjazzák komolyabb üzleti körökben.
Az urak látszólag könynyebb helyzetben vannak, hiszen az öltöny "mindent megold".
Ez a megközelítés azonban túlságosan leegyszerűsíti a kérdést, mert e ruhadarab
kiválasztásánál is több szempontot kell figyelembe venni: az anyag minőségét, színét
és a zakó fazonját. Rutinosabb üzletemberek ránézésre megmondják az árkategóriát.
Az elegáns öltöny sötét színárnyalatban készül, amely lehet sötétkék vagy sötétebb
szürke. Az anyag elsősorban egyszín? legyen, de a viszszafogott, kisebb méret? mintázat
is elfogadott. A férfiak öltözékét az ing és a nyakkendő teheti "színesebbé".
A nyakkendő mintázatát illetően ma már elfogadott a nagymintás vagy akár állatfigurás
nyakkendő is, főleg amerikai üzletfelekkel történő tárgyalás során.
Mindezek az öltözködési normák nem öncélúak, hanem azt a célt szolgálják, hogy
a megjelenés külső képe összecsengjen a cég belső lényegével, üzleti filozófiájával.
Egy cég sikeres beindítása sokkal inkább függ az emberi tényezőtől, a tagok céghez
való viszonyától, mintsem a mesterségesen kialakított külsődleges jegyektől.
Megfigyelhető, hogy a cégek egyre tudatosabban, egyre több részletre kiterjedően határozzák
meg elvárásaikat az alkalmazottakkal szemben, ez a korlátozás ugyanakkor sok szempontból
meg is könnyíti a tagok megfelelő alkalmazkodását.
Az érdeklődők számára a fenti téma könyvtárnyi irodalmat rejteget, de az elméletből
ennyi most talán elég is! Minden pályakezdőnek és pályafolytatónak sok sikert kívánunk!
Felvétel indulhat
!
2000. 10. 21. (IV/43)
