2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) írta alá az atomalkut, amely előirányozta az Irán elleni nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését, cserébe azért, hogy Teherán drasztikusan visszafogja nukleáris programját és garantálja, hogy nem készül atombomba előállítására. Irán azt állítja, hogy ez nem áll szándékában.

Az előző amerikai kormányzat azonban kilépett a szerződésből, és újból bevezette a korábban feloldott amerikai szankciókat, amire reagálva Irán megsértette a bécsi szerződésben az urándúsítás szintjére, a tárolt dúsított urán mennyiségére és a modern urándúsító centrifugák telepítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait.

Joe Biden új amerikai elnök tudatta, hogy szándékában áll visszavezetni országát az atomalkuhoz, de ennek előfeltételeként jelölte meg, hogy Irán ismét szigorúan tegyen eleget a vállalásainak. Teherán a szankciók feloldásához köti a paktum tiszteletben tartásához való visszatérést.

Tavaly májusban - egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a sokat bírált megállapodásból, és újra életbe léptette az Irán elleni intézkedéseket - az iráni vezetés közölte, hogy

nem fogja komolyan venni az atomalkuban vállalt kötelezettségei végrehajtását.

Az ország 2019 novemberében újraindította urándúsító tevékenységét a Teherántól mintegy 180 kilométerre délre található Fordóban, szembe menve Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió felszólításával, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek.

Jelenleg 1044 urándúsító centrifuga működik Fordóban.

Az iráni küólügyminiszter Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével folytatott keddi megbeszélése után úgy nyilatkozott.

"Ha az Egyesült Államok visszavonja a szankciókat, visszatérünk a megállapodás maradéktalan teljesítéséhez"

- hangoztatta az iráni tárcavezető.

Teherán előrevetítette, hogy megakadályozhatja az ENSZ atomügynökségének néhány közelgő ellenőrzését nukleáris létesítményeiben, miközben megpróbálja Joe Biden amerikai elnököt a Trump-kormány által bevezetett szankciók visszavonására késztetni. Ali Rabiei iráni kormányszóvivő kedden közölte, hogy február 19-től az ország korlátozza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzését.

Lavrov közölte, hogy Moszkva és Teherán egyaránt érdekelt az átfogó közös cselekvési terv (az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás) megőrzésében, és kifejezte reményét, hogy Washington visszatér az ENSZ Biztonsági Tanácsában erről született, 2231-es határozat végrehajtásához.

Mint mondta, Oroszországban meghallották Joe Biden új amerikai elnök csapatának a szerződéshez való visszatérésre vonatkozó kijelentését, és üdvözölnék ezt a lépést.

Rámutatott, hogy ebben az esetben az orosz-iráni kapcsolatok is kikerülnének az Egyesült Államok és más országok "törvénytelen egyoldalú szankciói" alól. Lavrov elmondta, hogy iráni vendégével megvitatta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésnek lehetőségeit, egyebek között azt, hogy a busehri nukleáris erőmű kapacitását újabb reaktorblokkok megépítésével bővítsék. A két miniszter megállapodást írt alá a kiberbiztonsági együttműködéséről.

Lavrov arról is szólt, hogy

Moszkva szeretné elmélyíteni Teheránnal az együttműködést több regionális kérdés, köztük az Azerbajdzsánból egyoldalúan kivált örmény enklávé, Hegyi-Karabah biztonsága ügyében.

Közölte, hogy februárban Szocsiban a tervek szerint a szíriai rendezésről újabb tárgyalási fordulót tartanak majd Oroszország, Irán és Törökország képviselői az úgynevezett "asztanai formátum" keretében.

Zaríf bejelentette, hogy az iráni szakhatóság hivatalosan bejegyezte a Covid-19 ellen kifejlesztett orosz Szputnyik V vakcinát.
 

Párizs szerint Iránnak még az USA visszalépése előtt eleget kell tenni a feltételeknek

Az iráni kormánynak be kell tartania a 2015-ös atomalkuban megszabott atomprogramjával kapcsolatos feltételeknek, azért hogy így biztosítsa az Egyesült Államok visszatérését az egyezményhez - jelentette ki a francia elnöki iroda egyik képviselője.

“Amennyiben komolyan veszik a tárgyalásokat és az atomalku minden aláírója részéről új elköteleződést szeretnének, először tartózkodniuk kell a további provokációtól, másodszor tiszteletben kell tartaniuk, amit már nem tisztelnek."

(MTI/AFP/Hetek)