A terv, amelyről a Washington Post számolt be, rávilágít arra, milyen mélyen összefügg az ukrán-orosz, valamint a közel‑keleti háború, továbbá a nyugati taktikai és politikai elbizonytalanodás miként hozhatja helyzetbe Oroszországot, és jelenthet újabb csapást az európai háborúpárti koalícióra.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Az 2022 februárja óta tartó orosz–ukrán háború és a Közel‑Keleten zajló, Irán elleni amerikai–izraeli katonai konfliktus hasonlít egymásra abban, hogy az Egyesült Államoknak mindkét fronton szüksége van a NATO és a szövetséges európai országokra, ugyanakkor a hadianyag‑készletek és a költségvetési tartalékok végesek, miközben egyre inkább megoszlik a politikai figyelem. A Washington Post tudósítása szerint

a Pentagon már olyan szinten érzi a nyomást, hogy fontolóra veszik az Ukrajnának szánt fegyverek – köztük az elfogórakéták, a Patriot és THAAD‑rendszerű légvédelmi rakéták  – átirányítását a Közel‑Keletre.

Ez két téren is alapvető fordulatot hozhat: az egyik, hogy a nyugati támogatás Ukrajna felé anyagi téren és politikailag is gyengül, mivel az iráni háború azonnali szükségletekkel jár: ha a Kijevnek szánt hadianyagot nem irányítják át, akkor veszélyekkel jár az Egyesült Államok számára.

A másik pedig, hogy a Közel‑Keleten zajló háborúval Moszkva fontos déli szövetségesét gyengítik, ami Putyint arra szoríthatja, hogy Ukrajnával szemben használja a kínálkozó alkalmat.

A két háború tehát nem egymástól elszigetelt, hanem ugyanazt a nyugati hadi‑ipari és politikai dönt arról, mennyi rakéta, mennyi drón, mekkora finanszírozás jut az egyik, mennyi a másik frontra.

A NATO 2025-ben indította el az európai szövetségesek által finanszírozott mechanizmust, amelyen keresztül Ukrajna számára vásárolnak amerikai gyártású fegyvereket. A PURL program Ukrajna legfontosabb fegyverkészletét biztosítja: a légvédelmi rendszereket, valamint a Patriot és THAAD‑rakétákat, amelyek a létfontosságú infrastruktúra, városok és katonai objektumok védelméért felelősek.

Az európai országok ezáltal különböző mértékben, de saját forrásból vásőrolnak amerikai fegyvereket, hogy azokat Kijevbe szállítsák, ami nem jelenti a Pentagon közvetlen katonai segítségnyújtását Ukrajna számára.

Ennek a háttérben az áll, hogy a Trump-kormányzat elődjéhez képest határozottan visszalépett Ukrajna támogatásától, és jelentősen csökkentette a Pentagon közvetlen katonai segítségnyújtását, miközben és az európai szövetségeseket arra kényszerítette, hogy maguk finanszírozzák Ukrajna katonai támogatását, ráadásul amerikai fegyverekkel.

A Washington Post szerint ez a koncepció most alaposan felborulhat, miután az Ukrajna számára vásárolt fegyverekre a Közel‑Keleten van szükség. Ez pedig nem csupán egy szállítási irány megváltozását jelenti, hanem azt, hogy kihúzzák a talajt a nyugati szövetségi konszenzus alól, amely eddig az „Ukrajna a legfontosabb” üzenetet közvetítette.

További részletek a Hetek Podcast legújabb elemzésében: